Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az atomenergiai fejlesztések hosszabb távon jelenthetnek üzleti lehetőségeket az amerikai cégek számára, azt követően, hogy Magyarország véglegesítette a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos stratégiáját és meghozta a szükséges döntéseket a jelenlegi kapacitásokról – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában a tanácsos. „Ez a terület nagy potenciállal bírhat, de egyelőre az érdeklődő vállalatok egyelőre kivárnak.”
Robert Peaslee
Stiller Ákos
Lehetőségek a logisztikában
Jelenleg konkrétabb lehetőségeket kínál a kiemelt beruházásnak számító, kínai befektetők bevonásával megvalósuló nyugat-dunántúli Vát-Porpác cargo repülőtér kialakítása, illetve a záhonyi logisztikai bázis fejlesztése is – tette hozzá Robert Peaslee. A budapesti nagykövetség kereskedelmi irodájához többek között a várhatóan jövő év végén megnyíló reptér biztonságtechnikai rendszereinek kialakításával kapcsolatban is érkeztek már érdeklődések amerikai vállalatok részéről.
A logisztika mellett az információs és kommunikációs technológiákkal, illetve a regionális szolgáltató központokkal kapcsolatos üzleti lehetőségek továbbra is vonzónak számítanak a magyar piac iránt érdeklődő amerikai vállalatok számára – mondta Robert Peaslee. „Ezen kívül az Obama-kormány kezdeményezéseit követve népszerűek a megújuló energia felhasználását, illetve az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések, lehetőségek” – tette hozzá a tanácsos.
| Turizmusfejlesztés szervezetten |
| Március elején megalakult a Discover America Magyar Bizottsága, amelynek az a feladata, hogy non-profit szervezetként turisztikai célországként népszerűsítse itthon az Egyesült Államokat. Az alapító tagok között van az Amerikai Kereskedelmi Kamara mellett több légitársaság, utazási iroda, szállodalánc is. A bizottságot a korábban az USA-ban is dolgozó turisztikai szakember, Walkó Miklós vezeti. |
Külkereskedelmi válságjelek
Az amerikai cégek eddig hozzávetőleg kilencmilliárd dollár értékű közvetlen tőkebefektetést hajtottak végre hazánkban, amellyel az USA a negyedik helyen áll a Magyarországon legtöbbet befektető országok listáján. A hozzávetőleg 130 teljesen amerikai tulajdonban lévő cég mellett további kétezer olyan vállalat tevékenykedik nálunk, amely részben amerikai tulajdonban áll – közölték a kereskedelmi irodánál.
Ugyan a kereskedelmi irodánál nem tapasztaltak jelentős elvándorlást vagy piaci kivonulást a hazai piacon érdekelt cégek részéről, a gazdasági válság hatására az USA magyarországi importjának értéke a 2008-ban regisztrált 3,1 milliárd dollárról tavaly 2,2 milliárdra csökkent. Ezalatt a hazánkba irányuló amerikai export értéke szintén visszaesett, 1,4 milliárd dollárról 1,2 milliárd dollárra. Az utóbbi években már hagyományosnak tekinthető magyar külkereskedelmi többlet 2009-ben az egy évvel korábbihoz képest majdnem a felére, 993 millió dollárra esett.
Használt a vízummentesség
Bár a gazdasági recesszió az amerikai-magyar külkereskedelmi forgalomra is negatívan hatott és több, Magyarországon működő amerikai vállalat is elbocsátásokra kényszerült, Robert Peaslee szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó kilátások mégis pozitívak. A vízumkötelezettség 2008 végi eltörlésének pozitív hatása a Magyarországról az Egyesült Államokba utazó turisták számának emelkedése mellett az üzleti életben is érezhető volt és lesz hosszabb távon is – mondta a tanácsos.
Stiller Ákos
Az USA-ba utazó magyarok száma ugyan még tavaly sem haladta meg a 2001-es, terrortámadásokkal sújtott szintet, de 2006 óta már újra folyamatos növekedést mutat. Tavaly az első tizenegy hónapban több mint 44 ezer magyar látogatott az Egyesült Államokba, az egy évvel korábbi 42 ezerrel, illetve a 2006-ban regisztrált 37 ezer utassal szemben.
Új kétoldalú adóegyezmény
A hazánkban működő amerikai vállalatok számára problematikus területek között Robert Peaslee az adórendszert említette, amely mind az elvonás teljes mértékét tekintve, mind pedig a munkavállalók után fizetendő terheket tekintve számos cégnél kedvezőtlennek tartanak.
Jobban védi viszont ezentúl az amerikai és magyar cégek adózási kedvezményeit az a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás, amit a két ország február elején írt alá. Az egyezmény – ami egy 1979 óta érvényben lévő megállapodást vált fel és többek között a határokon átnyúló kamat-, jogdíj- és osztalékfizetés adózási szabályait rögzíti – biztosítja, hogy a kedvezményekben kizárólag az USA és Magyarország polgárai részesülhessenek, azaz kizárja a lehetőségét, hogy harmadik országbeli cégek is élvezhessék az előnyeit.
Magyarország általános befektetői környezetének szempontjából Robert Peaslee emellett kiemelte azt is, hogy folyamatosan törekedni kell a piaci transzparencia növelésére – az erre mutató pozitív folyamatok között említette, hogy az utóbbi időben a hazai sajtóban is egyre több szó esik a korrupció elleni fellépésről.
