Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egyesíti erőit a mecseki urán- és szénvagyon kitermelésére két ausztrál cég: a Wildhorse Energy Ltd 1:3 arányú részvénycserével bekebelezte a Peak Coal Energy Ltd-t, amely a mecseki szén kitermelési jogát birtokolja. Az ügyletre a február 4-ei meghallgatás után az Ausztrál Szövetségi Bíróságnak még rá kell bólintania. A Wildhorse Energy azonban máris tényként kezeli, hogy egy éven belül megnyitja első mecseki szénbányáját, ahol föld alatti gázosítás módszerével termelne energiát. A potenciális vevő a pécsi központú Pannonpower Holding Zrt.
A fúzióval a Wildhorse Energy gazdagabb lesz 350 négyzetkilométernyi kutatási területtel és 1–1,5 milliárd tonna feketeszén kitermelési lehetőségével. Az ügylet családon belül marad, amennyiben a Wildhorse Hungary Kft. egyik résztulajdonosa és 2007 márciusáig ügyvezetője Kieran Flockton volt, akinek testvére, Liam John Flockton a Peak Coal érdekeltségébe tartozó White Coal Energy Kft.-t irányítja. A szénvagyonra rástartolt White Coalnak kutatási engedélye van a keleti Mecsekben, a Pécs–Komló–Mecseknádasd háromszögben; ennek egy része feltáratlan, másik része pedig a korábbi Mecseki Szénbányák területét fogalja magában. A terepmunka a kutatófúrásokkal az idén elkezdődik, 2011 első felében pedig tesztjelleggel üzembe akarják helyezni az első szénégetőt a Komló melletti, 1999-ben bezárt Zobák-akna környékén, ahol a bányászat központja is lenne.
A mecseki szén új technológiával történő kiaknázása már évekkel ezelőtt felvetődött, csakhogy a korábban próbálkozó pécsi Calamites Kft. környezetvédelmi és finanszírozási okok miatt végül letett róla. A HVG értesülése szerint eddig nem bizonyosodott be, hogy a föld alatti gázosítás a Mecsekben rentábilis lehet, mivel ez a kitermelési mód kevésbé hatékony: a bánya elgázosított részei alátámasztás hiányában beomolhatnak, az alattuk lévő széntelepeket megközelíthetetlenné téve. Ráadásul a mélyben rekedt szennyező melléktermékek a felszíni vizekben is megjelenhetnek. A kockázatok miatt többen azt gyanítják, hogy a Wildhorse Energy csupán kutatási jogainak felértékelése végett fog bele a szénüzletbe, hogy aztán azokat jó áron értékesítse.
A felvetés annyiban nem alaptalan, hogy a beruházási stádiumban lévő kft 2008. június 30-ai fordulónappal 173,5 millió forintos, majd egy évvel később 126,7 milliós veszteséget mutatott ki mérlegében. Elveszített tőkéjét a tulajdonos két részletben, összesen 103 millió forintos befizetéssel pótolta. A Mecseken kívül másutt, például az amerikai Wyomingban is az uránbányászatban érdekelt Wildhorse Energy Ltd minden egyes részvényére 2008-ban 9,3 cent, 2009-ben 9,8 cent veszteség jutott. Ha tehát a szénbányászat bevételt hozna, az bizonyára megmutatkozna az ausztrál és a kínai tőzsdén jegyzett cég részvényének árfolyamában.
Nem tudni, mennyiben jogos az új törekvésekben tőzsdei taktikázást feltételezni, tény, hogy hosszú távú koncepciójában a Wildhorse Energy hangsúlyozza: uránbánya nyitásáról még nincs szó. A tervezett tízből két kutatófúráson vannak túl a Mecsek nyugati részén, Cserkút falu és Pécs közigazgatási határán, s e munkák összköltségét 60-80 millió forintra becsülik. A kőzetfuratok uránérctartalmának mérése várhatóan a tavaszra hoz eredményt, s ha az megfelel a várakozásnak, elkezdődhet az érc feltárása. A fúróberendezést a bermudai székhelyű, szingapúri Capital Drilling Ltd hozta egy szerbiai helyszínről, a két fúrómestert és a nyolcfős magyar kisegítő személyzetet a kft adja. Egy mélyművelésű bánya létesítésével nagyjából 500 főt foglalkoztató üzem jöhet létre, a munkaerőt a bányászhagyományokkal rendelkező Komlón, Szentlőrincen, valamint dél- és nyugat-baranyai falvakban toborozná a cégvezetés.
A Wildhorse Energy 20 év alatt összesen 25 ezer tonna fémurán kitermelését tűzte ki célul. Összehasonlításképp, a korábbi bányászkodás során 41 év alatt 21 ezer tonna fémuránt nyertek ki a Mecsekből. Az ausztrálok az ércet nem függőleges aknákon, hanem két, enyhén lejtős aknán keresztül hoznák a felszínre. Az aknák a volt mecseki uránbánya helyétől indulnának megközelítőleg egy kilométeres mélységbe. A bánya fölött épülne meg az ércdúsító is, így a kőzetet nem kellene kilométereken keresztül közúton szállítani, mint korábban. A meddőkőzet nagyobb részét sem a külszínen, hanem a lefejtett vágatokban helyeznék el, így a környezeti terhelés a minimálisra csökkenthető – mondta a HVG-nek Barabás András, a Wildhorse Hungary ügyvezetője. Az új technológia ellenére szükség lesz zagytározókra, holott a régi uránbánya zagytározóinak rekultivációja nemrég fejeződött be, 11 év alatt 22 milliárd forintot felemésztve. A cég most az úgynevezett szárazzagy-technológiára alapoz: a meddőnek a bányaüregekbe vissza nem juttatható, kisebbik részét 20 százalékos nedvességtartalom mellett helyezik a tározóba, jelentősen csökkentve az elszivárgás lehetőségét. „A Civiliek a Mecsekért Mozgalom nem örül a bányanyitási terveknek, mert a kár itt maradna, a haszon pedig elvándorolna” – mondta a HVG-nek Vincze Csilla szóvivő. A mecseki kutatófúrásokkal egy időben a két további magyarországi uránérclelőhely, Dinnyeberki és Bátaszék vizsgálatát a Wildhorse Energy Ltd új igazgatótanácsa az alacsony, 100-150 tonnás ércvagyonra hivatkozva leállíttatta.
FÓRIS GÁBOR
