Orbán tegnapi megszólalását idehaza sokan – Tölgyessytől Oszkóig – zseniális politikai beszédnek nevezték, hiszen ezzel kihúzta fejét abból a hurokból amelyet fideszes párttársainak meggondolatlan – a Financial Times kifejezésével – kontár – Jaen-Claud Juncker euróövezeti pénzügyi főnök kifejezésével – locsogása font a nyaka köré. A beszéd mindenkinek igyekezett adni valamit, olyannyira, hogy az első piaci reakciók elég kellemesek voltak. S a későbbi elemzői visszhangok is legfeljebb kétségeket fogalmaztak meg, semmint elutasítást. Persze az ördög a részletekben lakik, s hogy a bejelentett 29 pont alkalmas-e az idei egyensúly megőrzésére az előirányzott 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány mellett, s előkészíti-e a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél elérést, az majd csak később derül ki. A világ vezető üzleti lapjai és az általuk idézett elemzők ezért a részletekre lennének kíváncsiak, s a „hisszük, ha látjuk” álláspontára helyezkedtek. Orbán időt nyert, de a mai kommentárokból világosan látszik, hogy nem sokat.

A Financial Times arról írt az intézkedések lényegének ismertetése mellett, hogy a bejelentetések nem tartalmaztak semmi meglepőt. Néhány ellentmondásos pontot mégis sikerült felfedezniük. Külön kiemelték a bankokkal kapcsolatos bejelentéseket. „Orbán megígérte, hogy bevezetnek egy populista bank profit adót, ami 200 milliárd forintot húz ki a szektorból a korábban várt 13 milliárd helyett” – írja a lap. Hozzáteszi, hogy a megvalósításról nem sokat tudni, de a miniszterelnök mindenesetre megígérte, hogy tárgyalásokat kezdenek a bankokkal az adó vetítési alapjáról. Megjegyezték, hogy a Fidesz még mindig nem mondott le a provokatív kijelentésekről, hiszen Orbán Viktor újabb támadást intézett a Magyar Nemzeti Bank ellen megígérve, hogy fizetési plafont vezet be a vezetők számára, s ismét kritizálta az offshore-lovagokat, akik adózás nélkül viszik ki a jövedelmüket a határon túlra. A lap összefoglaló kérdése így hangzik: „Orbán elég sokat tett?”

A lap a Reutersnek nyilatkozó Barta Györgyöt idézi. A CIB Bank közgazdásza nem kertelt: „A csomag kevesebbet tartalmaz, mint amit mi optimistán reméltünk, hiszen nincsen benne egyetlen specifikus részlet sem a strukturális változásokról, amelyek igazán hozzájárulhatnak a pénzügyi szükségletek csökkentéséhez és az államadósság csökkentéséhez közép- és hosszú távon. Az egyetlen jelentős megtakarítás, amelyet a beszédben látunk, az állami szféra bértömegének csökkentése. Azt hittük (talán naivan), hogy a kormány használni fogja döntő többségét a parlamentben, hogy keresztülvigyen reformokat a szociális ügyekben, az oktatásban, az egészségügyben és a helyi önkormányzatok körében a pénzügyi konszolidáció és a biztonságos növekedés érdekében.”

A Wall Street Journal többek között azt emelte ki, hogy a bejelentésekről szóló elemzői vélemények elég vegyesek. Raffaella Tenconi, a Wood & Co. Vezető közgazdászát idézték, aki azt mondta, hogy: „Van benne néhány jó ötlet. De nem igazán vagyok meggyőzve, hogy a bejelentett intézkedések kompatibilisek lennének a deficit céljukkal.” A múlt heti kommunikációs zűrzavart követő forintpánikról Tenconi a következőt mondta: „Az a sok bizalom, amit Magyarország elnyert, elillant.”

A Danske Bank ügyfeleknek küldött feljegyzésében pedig ez szerepelt: „Orbán úr terve a legjobb esetben semleges a közfinanszírozás szempontjából, de rossz esetben növelheti a költségvetési deficitet.”

A Bloomberg viszont azt írta az UniCredit, a Raiffeisen Research és az UBS jelentéseire hivatkozva, hogy azok a befektetők, akiket megriasztottak a görög-típusú krízis esélyének meglebegtetésével, most pontos részleteket akarnak a kormány deficitcsökkentő tervéről, mielőtt ismét elköteleznék magukat az ország mellett.

A Raiffeisen Research bécsi jelentéséből külön is idéznek: „A kormány viszonylag jól oldotta meg azt a bonyolult problémát, amit saját maga hozott létre különféle kijelentésekkel és ígéretekkel. Néhány dolgot azonban tisztázni kell. Gyors és megvalósítható akciók nélkül a költségvetési hiány javulása iránti várakozás gyorsan összeomolhat.”

Manik Narian, az USB londoni elemzője pedig a következőket fejtette ki a Bloomberg szerint: „A kabinetnek ki kell fejtenie a politikáját, s ehhez meg kell szereznie az IMF és az EU támogatását is, mielőtt visszatérne egy fenntartható befektetési hullám a helyi piacokra. Narain kifejtette, hogy a mostani bejelentések elegendőek a tűzoltásra, amelyre a múlt heti szerencsétlen kijelentések miatti forintpánik miatt volt szükség. Aztán így folytatta: „A kockázati prémiumok mindaddig fennmaradnak, amíg az EU-val és az IMF-fel nem sikerül normalizálni a helyzetet, amelyet a Fidesz megcsappant hitelessége, a folytatódó populista retorika kockázata és a tervek megvalósításának jelentős kockázata okoz.”