Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A manhattani 2. körzeti fellebbviteli bíróság megállapította, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem lépte túl hatáskörét, amikor 2009-ben adómentességet biztosított az ENSZ-nek és a külföldi államok kormányainak az általuk New Yorkban birtokolt, diplomáciai feladat ellátását, valamint a személyi állomány elszállásolását szolgáló ingatlanok után.
A mentességet visszamenőleges hatállyal adta meg a diplomáciai tárca. Az amerikai külügyminisztérium azután avatkozott közbe, hogy egy bíró 2008-ban olyan ítéletet hozott, miszerint India, Mongólia és Pakisztán összesen 57,6 millió dollárnyi elmaradt ingatlanadóval adós. Ebből több, mint 42 millió dollár volt az indiai ENSZ-misszió tartozása.
New York városa kitartott amellett, hogy az ingatlanok, a külügynek a külföldi képviseletekre vonatkozó törvény alapján hozott határozata ellenére is adókötelesek. New York 2003 kezdett pereskedni az ingatlanadó ügyében, s négy évvel később az amerikai legfelsőbb bíróság jogosnak ismerte el követeléseit.
A fellebbviteli bíróság keddi ítéletének indoklásában egyebek mellet megállapította: a vita azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok kormányának, amely minden államnál több ingatlannal rendelkezik külföldön, kölcsönös adóztatás esetén több száz millió dollárra tehető ingatlanadót kellene kifizetnie. A törvényszék szerint Amerika profitál a legtöbbet abból a nemzetközi gyakorlatból, hogy a nemzetközi képviseletek személyzetének rezidenciái mentesek az adóztatás alól.
Magyarországnak az 1991 óta falhalmozott adóhátralékát 121 millió dollárra (mintegy 26 milliárd forintra) taksálta a New York-i önkormányzat. A magyar külügyminisztérium 2009. márciusában felfogadta a H. Elliott Greene & Associates ügyvédi irodát, amely mintegy 80 millió dollárt lealkudott a követelésből.
Miután a washingtoni diplomáciai tárca elengedte az ingatlanadó-tartozásokat, az ügyvédi iroda beperelte a magyar külügyet, amiért az nem volt hajlandó kifizetni előre megállapított tiszteletdíját, ami a Greene és társai szerint a lealkudott összeg fele. A felek utóbb kiegyeztek néhány tízezer dollárban.
