Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az európai szuverén adósságválság vagy egy esetleges újabb euroövezeti recesszió a kelet-közép-európai eurovárományos országok valutauniós felvételének csúszását okozhatja, és Magyarország esetében külön gondot jelenthet, ha az államadósság-rátára meghatározott felső tűréshatárt a válság nyomán elkezdenék szigorúbban értelmezni – áll az egyik vezető londoni pénzügyi szolgáltató cég keddi átfogó elemzésében, amely szerint ugyanakkor Magyarország még így is az elsők között válhat eurozóna taggá a szűkebb közép-európai térségben.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által kedden befektetőknek kiadott 98 oldalas konvergencia-helyzetértékelés szerint erőteljesen az európai ciklikus fellendüléstől függ az, hogy a közép-európai tagjelöltek teljesíteni tudják-e a maastrichti felvételi előírásokat. Így egy gyenge euroövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió az euroövezeti csatlakozás fő kockázati tényezői között van.
A kockázatok azonban „itt nem érnek véget”: nemrégiben elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-ráta 60 százalékos felső tűréshatárát, ami Magyarország euró törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen – áll az elemzésben. A JP Morgan londoni elemzői mindent egybevetve 2016-ra jósolják a magyar eurocsatlakozást, ám Lengyelország és Csehország belépését még később, 2017-ben valószínűsítik.
