Van Rompuy a pénzügyminiszterek munkacsoportjának ülése után kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli találkozón „nagyon nagy fokú összhang” mutatkozott abban, hogy szükség van egy „hiteles uniós szintű szankcionálási eljárásra” a vonatkozó szabályok ellen vétő tagországokkal szemben. További előrehaladást történt a szankcionálási rendszer kulcsfontosságú paramétereinek meghatározásában. Az elképzelés szerint a büntetéseket „korai szakaszban” vezetnék be, a szankcionálási szabályok tágabb spektrumára támaszkodva.

„Amennyire lehetséges, a szankciókra vonatkozó döntéshozatali szabályoknak automatikusabbá kell lenniük” – közölte Van Rompuy, aki szerint a büntetések kirovását kizárólag többségi szavazással lehetne megakadályozni.

Vasárnapi sajtójelentések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékának megfelelő összeget kellene letétbe helyezniük azoknak a kormányoknak, amelyek 3 százaléknál nagyobbra engedik nőni a GDP-arányos államháztartási hiányt, és a GDP 60 százalékát meghaladó államadósságot halmoznak fel.

A formálódó tervek szerint az előírások ellen vétő országokat tanácsokkal látná el a brüsszeli testület, és nemcsak költségvetési kérdésekben és gazdaságpolitikai ügyekben szolgálna iránymutatással, hanem a bérek alakulásával és a szerkezeti reformokkal összefüggésben is. Az EB azt kívánja elérni, hogy elterjedjen a huszonheteknél a németországi gyakorlat, amely az alkotmánymódosításként elfogadott úgynevezett adósságfék törvény révén készteti fegyelmezett pénzügyi politikára a mindenkori kormányt, vagyis hogy átkerüljenek a nemzeti jogba a költségvetési fegyelmet előíró uniós szabályok – írta online kiadásában a német Der Spiegel.

Az AFP francia hírügynökség szerint az EB a GDP 0,2 százalékának megfelelő összegű letét elhelyezését is előírná a túlzott deficit és magas államadósság miatt eljárás alá kerülő országoknak, és a GDP 0,1 százalékának megfelelő büntetéssel sújtaná azokat a kormányokat, amelyek nem tesznek eleget a 3, illetve 60 százalék alatti deficit- és közadósságcél elérése érdekében.

A szabályokat megszegő tagállamokat a jelenlegi szabályok szerint is lehet büntetni, ez azonban egy hosszadalmas eljárás után következik, és az uniós pénzügyminiszterek szavazásától függ, míg a most alakuló bizottsági javaslat szerint a szankciók csaknem teljesen automatikusan sújthatják a vétkeseket.