szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnök magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó, a tényleges helyzetet semmilyen formában nem tükröző kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. A pénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint az állami és a magánpillér csak együttesen képes a nyugdíjak értékállóságát garantálni.

Orbán szavai a Stabilitás szerint csak arra szolgálnak, hogy eltereljék az emberek figyelmét arról, hogy az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy 3 millió pénztártagot az állam később bármilyen módon kompenzálna azért, mert 2011. december 31-ig havonta átlagosan 10 ezer forint nyugdíjcélú megtakarítást kényszerülnek átirányítani a központi költségvetésbe.

Juhász Istvánné főtitkár kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját, és a korábban bejelentett önkényes, a több mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőző törvényt terjesztett elő. Eszerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék lesz, azaz a magánnyugdíjpénztári befizetéseket a tagok egyéni számlái helyett a központi tb-rendszerbe irányítják át. A törvénytervezetben még utalás sincs arra, hogy az elvonás miatt a tagok milyen kompenzációra lesznek jogosultak, az állami rendszerbe irányított befizetéseket milyen módon tartják majd nyilván, illetve a most elvont nyugdíjpénztári befizetések miként számítanak bele az öröklésbe.

A főtitkár visszautasította Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénztári rendszer lejáratására irányuló vádjait, miszerint a magánnyugdíjpénztárak tagjait „tőzsdézésre” vagy „rulettasztalhoz” „kényszerítették” volna. A havi 30 milliárd forint járulék pedig nem „magánbefektetők zsebébe”, hanem a tagok nyugdíjszámláira kerül, ahol azt egyénileg, naprakészen nyilvántartva, törvények által szabályozott módon befektetik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeresen ellenőriz. A befektetéseik hozamait ezen felül külön garantálja a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. Tehát az embereket semmiféle kár nem érheti, a megtakarítások értékállósága hosszú távon biztosítva van a magánnyugdíjpénztári rendszerben.

Bár a pénztárak a 2008-as pénzügyi válság hatására jelentős veszteségeket szenvedtek el, ezt rekordidő alatt, tavalyra ledolgozták, és 2009-ben már 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el. A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben. A legalább 10 éve működő magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfolióból a 2000 és 2009 közötti tíz éves átlaghozam 45 portfoliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfolió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfolió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a jelenlegi 3 millió aktív munkavállaló jövője szempontjából jelentős kockázatokat hordoz, ha az állam – amint arra a miniszterelnök ismét utalásokat tett – a vegyes nyugdíjrendszer helyett vissza akarna állni az egy pilléres, tisztán állami rendszerre. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis az elmúlt években még nagyobb veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni, mint amit a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság mkiatt. A TÁRKI felmérése szerint az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai-csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a két rendszerre együttesen támaszkodjunk” – mutat rá a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Mivel a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás a jövő nyugdíjainak szavatolásában komoly jelentőségű. A két rendszer együtt nagyobb esélyt jelent az emberek számára az időskori biztonság elérésében, mint külön-külön. Az állami rendszerbe visszalépők ugyanis az eddigi egyéni megtakarításaikat egy „közös kalapba” kötelesek dobni, és a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben számukra nem marad más, mint egy általános, biankó ígérvény, hogy amikor ők elérik az – egyre emelkedő – nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az akkori kormányzat számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itthon

Ungár: a magánnyugdíjpénztári elvonás lopás

Ungár Klára, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) elnöke szerint az Orbán-kormány által elképzelt magánnyugdíjpénztári pénzelvonás egyszerűen lopás. A „modell” ugyanis figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket, s a létező polgári jogi szerződéseket semmibe veszi. Persze hétfőig még változhat a helyzet – mondta a közgazdász a Népszabadságnak.

hvg.hu Gazdaság

Magánnyugdíjpénztári befizetések leállítása: az érdekképviselet ellenáll, népszavazást fontolgat

Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket – állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján.