A terv 151 százaléka: novemberben már 1300 milliárd forint felett a hiány

Az első tizenegy hónap egyenlege még nem tartalmazza a bankadó második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket. Az idei hiánycél elérését segíti továbbá az a december eleji kormányintézkedés, amely az idei évben 100 milliárd forintot meghaladó összeggel csökkenti a központi alrendszer kiadási lehetőségét. Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország 2010-ben tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt.

Így alakult a hiány a korábbi években. Idén elvileg 3,8 százaléknál áll meg

hvg.hu

Az államháztartás I-XI. havi adatai. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – egyenlege november végén 1304,8 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves törvényi előirányzat 151 százalékát. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 121,6 százalékát tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. november végi 124,0 százalékát arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 154,5 százalékát teszi ki.

Az első tizenegy hónap egyenlege azonban még nem tartalmazza a bankadó második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket.

Ezen felül a kormány határozatában döntött arról, hogy az irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadási lehetősége 2010-ben 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent.

Az államháztartás novemberi adatai. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – november havi hiánya 172,0 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 140,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,3 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 76,6 milliárd forintot tett ki.

A novemberi hiány főbb okai között említi a jelentés, hogy a központi költségvetés bevételei a várakozásoktól elmaradóan, a tavalyi év azonos hónapjához képest közel azonos, mindössze 4 milliárd forinttal eltérő összegben alakultak. A főbb adóbevételek különböző módon teljesültek: az egyszerűsített vállalkozói adó, az általános forgalmi adó, valamint a jövedéki és a regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől. Emellett csökkentette a bevételeket az, hogy a megszűnt társas vállalkozások különadójából még 5,4 milliárd forint visszautalására került sor.

A kiadási oldalon a mintegy 25 milliárd forinttal több kifizetést egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – részben a bevételi többleteikkel összhangban történő – túllépése okozza. Másrészt magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások is, tekintettel arra, hogy a Kormány döntése értelmében ebben a hónapban került sor a MÁV Zrt. részére kormányhatározattal megállapított 23 milliárd forintos többlettámogatás kiutalására. Ezen felül magasabb összegben alakultak az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások és az állam által vállat kezességek is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva a bevételek esetében az eltérést a Nyugdíjbiztosítási Alapnál egyrészt a két év közti eltérő központi költségvetési finanszírozási rendszer okozza. A központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása következtében 2010-től havonta kerül sor a központi költségvetési támogatások folyósítására, míg 2009‑ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban került sor a támogatás átutalására. Másrészt idén novemberben – a jelentés szóhasználatával – „már nem került átutalásra a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlása”. A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye.

Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegjavulását a kiadási oldalon elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozzák. Emellett elmaradtak a tavalyitól a passzív kiadások és a működési kiadások is.