Bár a Facebook zártkörű részvénytársaságként működik, egyre többen szeretnének egy szeletet a tulajdonosi tortából. Az Egyesült Államok tőkepiaci szabályai szerint erre lehetőségük is van, olyan privát tőzsdéken, mint például a SecondMarket, ahol több start-up cég részvényesei (jelenlegi és volt alkalmazottak, részvényekkel kifizetett tanácsadók) kínálják eladásra tulajdonrészüket.

A privát tőzsdei kereskedelemre jóval enyhébb szabályok vonatkoznak, mint például a Wall Street-i parketten folyó üzletelésre. A zártkörű társaságok tulajdonosi szerkezetének folyamatos változását lehetővé tevő piacokon a részvényárfolyamokat az erre a célra létrehozott alapok határozzák meg, rajtuk keresztül folyik a kereskedés is. A részvények értékét és a cégek tulajdonosi szerkezetét egészen addig titok övezheti, míg a tulajdonosok száma el nem éri az 500-at.

A SEC a Facebook-részvények iránti folyamatosan növekvő érdeklődésre hivatkozva tudni szeretné, kötelezheti-e a társaságot arra, hogy közzétegye a befektetők számára releváns adatait. Amennyiben a Facebooknak már félezernél több tulajdonosa van, a SEC felszólíthatja, hogy hozza nyilvánosságra pénzügyi eredményét, illetve nyilatkozzon tőkehelyzetéről is. A részvénykereskedelemmel foglalkozó alapok szerint ők nem hágták át a szabályokat, ha a Facebook tulajdonosi köre a limit fölött jár, a felelősség a céget terheli. A reflektorfényt elkerülendő Mark Zuckenberg nemrég megtiltotta a cég alkalmazottainak, hogy túladjanak tulajdonrészükön, ám lehet, végül így sem kerülheti el, hogy véget vessen a régóta húzódó találgatásoknak, és elárulja, mennyit ér valójában az általa alapított internetes birodalom.