Az S&P bóvli szintre minősítette, polgárháborúsnak nevezi a líbiai helyzetet

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának csütörtöki londoni közleménye szerint a cég az eddigi közepes befektetői "BBB plusz"-ról - a "BBB", a "BBB mínusz" és a "BB plusz" köztes fokozatok kihagyásával - "BB"-re, vagyis immár spekulatív szintre rontotta Líbia hosszú futamidejű adósbesorolását. A rövid lejáratú adósságok osztályzata szintén meredeken, az eddigi elsőrendű "A-2"-ről a befektetésre már nem ajánlott "B" szintre süllyed. A Standard & Poor's közölte egyben, hogy az új osztályzatok megállapításával együtt fel is függeszti Líbia adósi besorolásait, tekintettel arra, hogy a kialakult helyzetben nem jut megfelelő mennyiségű hiteles politikai és gazdasági információhoz.
 
Az S&P szerint a polgárháború miatt meredeken zuhant a líbiai gazdaság teljesítménye, emellett a líbiai kormány a jövőben sem külső, sem belső hitelforrásokhoz nem fog hozzáférni, egyrészt a nemzetközi szankciók, másrészt a hazai pénzpiaci rendszer fejletlensége miatt. A hitelminősítő szerint a külső szankciók miatt várhatóan "nehézzé, vagy kivitelezhetetlenné" válik a líbiai államháztartási, illetve folyómérleg-hiányok finanszírozása, és ez - valamint az olajbevételek zuhanása - súlyos gazdasági nyomást fog gyakorolni a Kadhafi-kormányzatra. E hónap elején egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szintén agresszív, egyszerre három fokozatú leminősítéssel ugyancsak megvonta Líbia addigi befektetési ajánlású adósosztályzatát, arra a véleményére hivatkozva, hogy "az egyre kaotikusabb" líbiai politikai és gazdasági helyzet már nem összeegyeztethető a befektetői besorolással.
 
Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy a líbiai állam jelentős értékű külföldi pénzügyi eszközeit - amelyek az addigi befektetői besorolás kulcstényezői voltak - nemzetközi szankciók alapján zárolták. Emellett a líbiai kőolajtermelés a felére csökkent, és az olajipari létesítményeket hosszú időre kiható károsodás veszélye fenyegeti. A nyersolaj- és a földgázkitermelés Líbia hazai össztermékének (GDP) felét, a folyómérleg-bevételek 90 százalékát, az államháztartási bevételeknek pedig a 70 százalékát adta a felkelés előtt.