Ha félti a pénzét – íme a világ legkockázatosabb országai

A CMA listája. A CMA államadósságokat elemző globális kockázati jelentésében Görögország és Venezuela kiemelkedik a mezőnyből abban a tekintetben, hogy mind a kettőnél 50 százaléknál magasabbra teszik az államcsőd valószínűségét.

A legkockázatosabb hat ország nem változott meg az első negyedévi jelentés óta. Görögország kétes dicsőségét az első helyen nem veszélyeztetni senki, s annak 58 százalékos valószínűsége, hogy öt éven belül kénytelenek lesznek átütemezni a hiteleiket, messze a legmagasabb.

Számunkra igazán örömteli – bár eközben korai volna megnyugodni –, hogy Spanyolországgal kézen fogva kisétáltunk a legkockázatosabb országok tízes csoportjából, s a helyünkre az arab válság két érintettje, Libanon és Egyiptom került. Az ukránok – bár javult az eredményük – nem tudtak elmozdulni a hatodik helyről.

A lista boldogabbik végén, a legkevésbé kockázatos országok listájának élén Norvégia áll. Annak az esélye, hogy valamiféle fizetési nehézséggel kéne szembenézniük mindössze 1,6 százalék. A listában a nyugat- és észak-európai országokon kívül csak az Egyesült Államok és a frissen érkező Chile tudott bejutni a maga 4,3 százalékos bedőlési mutatójával.

A negyedévben legjobban teljesítő, azaz a helyzetükön legnagyobbat javító országok – Ausztria, Hollandia, Olaszország, Belgium és Spanyolország – kivétel nélkül Nyugat-Európához tartoznak. Spanyolország esete külön is szót érdemel. 114 bázispontos javulása annak köszönhető, hogy növelni tudta exportját Németországba, a jegybank feltőkésítése megtörtént, és állampapírjaira igen erőteljes kereslet mutatkozott elsősorban Kínából és Japánból. A spanyol javulás segített az osztrák és a belga CDS-felárak letörésében is.

CMA

A legrosszabbul teljesítők listájának első felét az arab válság és a japán természeti katasztrófa állította össze. Bahrein, Szaúd-Arábia, Tunézia, Egyiptom és Japán a sorrend. A Közel-Keleten a kötvénypiaci biztosítási ügyletek kiszélesedtek, miközben a befektetők a válság végét várják. A hitelpiac lassan megnyugszik, amit Egyiptom példája is mutat, hiszen CDS-felára a január 28-i 430 bázispontos csúcsról a negyedév végére 339 bázispontra ereszkedett.

A japán CDS-felár 120 bázispontra emelkedett a rettenetes földrengéssorozat és cunami következményei miatt, ugyanakkor érdekes, hogy a japán államkötvények árfolyama rezzenéstelenül állta a nehéz időszakot.

Magyarország és a régió. Márciusban a kelet- és közép-európai régió kockázatai csökkentek az első két hónap változatlansága után, ami segített átirányítani a befektetési pénzek ideirányításában a Közel-Keletről. Ukrajna államadóssága a javulás ellenére az összes között a hatodik legkockázatosabb maradt, s 435 bázispontos CDS-felárral zárta a negyedévet.

Magyarország esetében a Széll Kálmán-terv kedvező piaci fogadtatása 124 bázispontos CDS-felár-csökkenésben mutatkozott meg, ami az egyik legjobb első negyedévi teljesítmény. Ez lehetővé tette, hogy a CMA két fokozattal javítsa az államadósságunk minősítését, s a CMA_bb-  fokozatról a CMA_bb+ szintre. Ugyanakkor a minősítő „óvatos” maradt, hiszen a S&P is fenntartotta Magyarország BBB- fokozatán a negatív kilátást.

A COFACE listája. A Coface idei világgazdasági előrejelzése szerint (amely még a tavalyi tapasztalatok alapján készült) a növekedés 3,4 százalékra fog csökkenni a 2010-es 4,0 százalékról, ami a privát szektorban várható adósságcsökkentés, az európai államok restriktív gazdaságpolitikája, a nyersanyagárak valószínű emelkedése és a világkereskedelem lassulása miatt következhet be. A válság nagy nyertesei a feltörekvő országok, amelyek ugyan lassabban nőnek majd idén, mint tavaly, de ez az ütem még mindig 6,2 százalékos lesz a Coface szerint. Jól ellenpontozza ezt az eurózóna, ahol a magánadósságok kipukkanó buborékja az államokat sodorta válságba. A feltörekvők nagy előnye, hogy nem kell a magánadósságok terhét cipelni.

A Coface szerint két országprofilt érdemes vizsgálni. Az egyik a „lengyel-brazil” profil: ebben az a jellemző, hogy a cégek külföldön adósodnak el, mivel a helyi bankok túl szűkmarkúak, a helyi kamatok pedig visszatartó erejűek. A kockázatokhoz az az út vezet el, amelyet az egyre több külföldi devizában felvett hitel szegélyez. A másik a „kínai-vietnámi” profil, amelyben a vállalatok helyi devizában adósodnak el helyi bankoknak, amelyek gyakran nincsenek olyan helyzetben, hogy a kockázatokról korrekt analízist készíthetnének. A vállalatok nagy adóssággal és néha nem elég átláthatóan működve sodródnak bajba. Új jelenség ugyanakkor a fejlett és feltörekvő országok kockázatosságának egyre erősebb konvergenciája – állapítja meg a Coface.

François David, a Coface igazgatóságának elnöke kifejtette: „Az országkockázat gondolata hagyományosan a feltörekvő gazdaságokhoz kötődik, méghozzá a külföldi devizában való eladósodás kockázataitól tartva. Csakhogy az eurózóna demonstrálta, hogy lehetséges olyan válság, amelyben a nagyon magas külső adósság helyi devizában jön létre. Ez megerősítette, hogy nem szabad különbséget tenni a fejlett és feltörekvő országok természete között.”

A Coface a nemzetgazdaságokat kockázatosság szerint hát kategóriába osztja a legjobb A1-es minősítéstől a legrosszabb D-ig. A cég 2011-es országkockázati kézikönyvében az A1-es csoportba Ausztrália, Kanada, Hongkong, Japán, Norvégia, Új-Zéland, Szingapúr, Svédország Svájc és Tajvan tartozik. A Lista túlsó végén Elefántcsontpart, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Zimbabwe található.

Magyarország az A4-es csoportban foglal helyet. De itt is megelőz bennünket Algéria, Botswana, Kolumbia és Görögország. Mögöttünk van viszont Horvátország, Írország, Marokkó, Mexikó, Peru, Szaúdi-Arábia, Tunézia, Törökország és Uruguay.

Térségünkben a legjobb, A2-es osztályzata Csehországnak van. Az A3-as csoportban található Lengyelország és Szlovákia. Már csak B osztályzatot kapott Bulgária, Románia és Oroszország. C-osztályos Szerbia, D-t kapott Ukrajna és Bosznia-Hercegovina.