A Magyar Telekom szerdán közleményben tudatta, hogy a P3 legújabb, a T-Mobile számára készült mérése meglehetősen nagy mintán, országszerte 68 városra kiterjedően, több szempont alapján vizsgálta a magyar szélessávú mobilhálózatokat, amelynek az eredménye szerint a T-Mobile is rendelkezik a P3 azon tanúsítványával, miszerint a leggyorsabb letöltési sebességet kínálja ügyfeleinek. Korábban ugyanezzel a tanúsítvánnyal a Vodafone büszkélkedett hirdetésében, akkor a T-Mobile vitatta a mérés eredményét. Ezt a konkurens T-Mobile tulajdonosa, a Magyar Telekom kétségbe vonta, s eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál, bár a hivatal még nem döntött az ügyben.

A német P3 Communications cég azonos helyen és időben, azonos módon mérte tavaly novemberben mindhárom szolgáltató teljesítményét a londoni Vodafone-központ megrendelésére, és az elfogultság gyanúját a Vodafone akkor azzal hárította el, hogy akadtak olyan országok is, ahol a P3 nem a Vodafone-t hozta ki elsőnek – Csehországban például az O2-t –, és egyébként is arra volt kíváncsi, melyik országban hogyan áll a versenytársakhoz képest. A P3 megbízhatóságát a T-Mobile sem vonta kétségbe, a cégre bízza egyébként évenkénti méréseit a magát Európa legnagyobb távközlési magazinjának minősítő német Connect is - emlékeztet a korábbi Vodafone-T-Mobile vita idején, márciusban megjelent HVG-cikk. 

A P3 európai távközlési szabványokat meghatározó szervezet, az ETSI ajánlásainak megfelelő mérés lényege, hogy olyan pontokon figyelik a mobilinternetezést, ahol mindhárom szolgáltatónak működik 3G-s hálózata. Hét követelményt mérnek – ebből hálózatonként és követelményenként összesen 2900 adat jön ki –, majd az értékeket átlagolják.

A T-Mobile a tavaszi vita kipattanásakor azt gyanította, hogy az egyébként általa is elismert pontosságú P3 a megrendelő szempontjainak megfelelő módszerrel végezte a méréseket. A T-Mobile-t most győztesként kihozó vizsgálat után a Magyar Telekom nem mulasztotta el megismételni, hogy a szolgáltatók közötti, a mobilinternet sebességére vonatkozó hiteles kommunikációt szerintük kizárólag egységes, a szolgáltatók által egyeztetett közös módszertan szerinti mérésekre szabad alapozni.

A Vodafone a T-Mobile szerdai közleményét úgy értelmezte, hogy azzal a konkurens elismerte a P3 illetékességét, és egyúttal a korábbi, Vodafone-nak kedvező kutatási eredményeket is.

Az elmúlt hónapokban mindhárom mobilszolgáltató jelentős hálózati fejlesztéseket jelentett be: a Telenor és a kínai szállító, a ZTE Corp. tavaly augusztusban közölte, hogy a kínai cég mobil hálózati berendezéseket szállít, és negyedik generációs LTE hálózatot épít ki a Telenor Magyarországnak. A Vodafone Magyarország az idén márciusban közölte, hogy a szintén kínai Huawei szállít berendezéseket hálózatának fejlesztéséhez, aminek eredményeképpen még gyorsabb széles sávú internetet nyújt majd ügyfeleinek. A Magyar Telekom és az Ericsson pedig május elején közölte, hogy szupergyors mobilinternet-hálózatot építenek ki. A cégek a fejlesztésre költött konkrét összegeket nem közölték, de azok egyenként is több tízmilliárd forintba kerülnek. 

A fejlesztések összhangban vannak az unió és a kormány elképzeléseivel is, miszerint a magyar piacon 2013-ra 100 százalékos alapszintű széles sávú lefedettség jön létre, majd 2014-ben további 1 millió, ennél jobb minőségű új generációs hozzáférést is lesz. Az Új Széchenyi Terv is támogatja az infokommunikációs fejlesztéseket: 2011-2013 között 12 milliárd forint forrást tartalmaz ilyen célokra, amelyek eredményeként 600 ezer lakoshoz, 15 ezer vállalkozáshoz és 2 ezer közintézményhez juthat el a széles sávú internet.