Az Eurogroup a huszonhét EU-tagállam pénzügyminiszteri találkozójának előestéjén ült össze munkavacsorára Luxembourgban. A találkozó hétfő délelőtt is folytatódik. A téma a következő hitelrészlet mellett egy újabb, többéves hitelcsomag összeállítása Görögország számára, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly indított - hároméves - 110 milliárd eurós első csomag hosszabb távon nem lesz elegendő ahhoz, hogy a súlyos költségvetési gondokkal küzdő ország talpra álljon.

A minisztereknek a mostani két nap során határozniuk kellene a 110 milliárdból most esedékes 12 milliárd eurós részlet folyósításáról, mert Athénnak már július elején hozzá kellene jutnia a támogatáshoz. A hitelrészletből az unióra (elsősorban az euroövezeti országokra) 8,7 milliárd euró esik, a közös program másik résztvevője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,3 milliárd eurót tesz hozzá.

Görögországnak az uniós partnerek és főleg a nemzetközi pénzügyi piacok meggyőzéséhez szigorú konszolidációs programot kell teljesítenie, amivel bebizonyíthatja, hogy a nemzetközi segítséggel képes úrrá lenni nehéz pénzügyi gondjain.

Evangélosz Venizelosz, az ország újonnan kinevezett pénzügyminisztere Luxembourgban azt hangoztatta, hogy ő maga és a kormány teljes mértékben elkötelezett az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott mentőcsomagban szereplő célok teljesítése mellett. "Ez kiváló alkalom, hogy megismételjem a görög kormány erős elkötelezettségét és a görög nép erős akaratát, hogy végrehajtsuk a programot" - fogalmazott vasárnap kora esti érkezésekor.

Az uniós találkozók fő hangsúlya azonban egyöntetű vélemények szerint immár a következő, 2012 utáni hitelcsomagon van. Ezzel kapcsolatban a fő vitapont a tagországok között, hogy milyen módon és mértékben történjen a magánhitelezők bevonása a programba. Egyes tagállamok, köztük a legnagyobb súllyal bíró Németország ragaszkodik ahhoz, hogy - mint Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszter vasárnap fogalmazott - az új csomaggal járó kockázatokat már ne csak az adófizetők pénzéből viseljék. Mások véleménye szerint azonban a magánszektor bevonása tovább növeli a veszélyt, hogy Athént fizetésképtelennek minősítik.

Az euroövezeti találkozó hétfő délután a teljes EU pénzügyminiszteri ülésével folytatódik. Azon téma lesz az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács közti egyeztetés állása az EU-tagországok közti gazdasági koordinációt erősítő, újabb válságokat megelőzni vagy könnyebben kezelni képes szabályozásról. Hat konkrét jogszabályról van szó, amelyek megalkotása a hónap végén lejáró magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célkitűzése volt.

Foglalkoznak a miniszterek a szintén a feljavított uniós koordináció részeként a tagállamok számára készített, úgynevezett országspecifikus ajánlásokkal is. Ezeknek a tervezetét az Európai Bizottság készítette el a hónap elején, és bár számos tagállam egy-egy neki szóló felvetéssel nem ért egyet, a miniszteri tanács várhatóan jóváhagyja az ajánlásokat, amelyekre még a tagországok állam- és kormányfői is kitérnek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon.