Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az „ukrán energiafenyegetésről” beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, és azt mondta, sokan azon dolgoznak az EU-ban, hogy az energia drágább legyen, csak, hogy az oroszoknak ártsanak és megsegítsék Ukrajnát. Ezzel szemben ő – mint mondta – „csatában van”, nem engedi az orosz energiával szembeni szankciókat kiterjeszteni Magyarországra. Úgy fogalmazott:
a terv az, hogy ne vásárolhasson senki Oroszországból gázt vagy olajat, a gázcsapot már korábban elzárták”.
Azt mondta, ha sikerülne az ukránoknak elérni az orosz energiastopot, akkor Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal kellene többet fizetni az Oroszország helyett máshonnan beszerzett gázért, ami azt jelenti a számítása szerint, hogy az áramszámla a duplájára, a fűtésszámla pedig a négyszeresére emelkedne minden magyarnak, a rezsicsökkentésre szánt pénz pedig egyszerűen „elpárologna”.
Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy a fenti helyzetet elkerüljék, Törökországgal és Azerbajdzsánnal tárgyalnak energiabeszerzésről, illetve alternatív szállítási útvonalakról. A másik, hogy a Mol és az MVM megállapodott az azeriekkel, hogy résztulajdonosként beszállhassanak a kitermelésbe. Ukrajnával összefüggésben a kormányfő arról is beszélt, hogy
azt vették a fejükbe a nyugat-európai vezetők, hogy megállapodnak az ukránokkal, hogy majd Ukrajna egymilliós hadsereget tart hadrendben a háború után is, és ennek fenntartását mi, európaiak fizetjük majd, vagyis a saját hadseregek erősítése helyett zsoldot fogunk fizetni, ráadásul ennek a szándékai nem biztos, hogy barátságosak lesznek velük szemben.
A miniszterelnök Ukrajna EU-tagságának témájáról azt mondta: Magyarország azért akarja kívül tartani az unión Ukrajnát, mert „ha beengedjük, minden forrást fel fog szívni, mint a szivacs”. Ezt szerinte a kormány Voks 2025 szavazása megakadályozhatja, miközben a Tisza Párt belső szavazása szerint a többség ráadásul támogatná Ukrajna EU-tagságát.
Orbán Viktor a kormány(párt) által emlegetett ukrán kémbotrányról is beszélt, és kijelentette, az Ukrajnában letartóztatott állítólagos kémekhez „nekünk semmi közünk”, nekik ez egy dezinformációs kampányuk. „Egy háború- és ukránbarát propagandahálózat működik Magyarországon, de megtettük a szükséges lépéseket”, és mint hozzáfűzte, itt lesz is még tennivaló. Szerinte az ellenzéki pártok nemcsak ukránbarátok, hanem magukon keresztül beengedik az ukrán kémtevékenységet.
Ami a Fidesz „átláthatósági” törvényét illeti, szerinte az a kritikákkal ellentétben nem fenyeget semmit, sőt inkább „enyhe”, és ő azt várta, hogy az ellenzéki pártok és az álcivil szervezetek és a média nem fogja ezt ellenezni, mert nemzeti érdek az átláthatóság. „A pártokra vonatkozó külföldi támogatási tilalom a közéleti civil szervezetekre is vonatkozzon”, ez a javaslat lényege Orbán szerint.
A 2026-os költségvetésről szólva Orbán célnak nevezte, hogy a magyarok pénze ne Ukrajnába menjen”. Azt is mondta, „nem tudjuk, hogy béke lesz-e, de hiszünk a trumpi békepolitikában, hogy legalább sikerül letekerni a háborús feszültséget”. Szerinte nem az az érdekes, hogy most nehéz a helyzet, nem is erről kellene beszélni, hanem inkább arról, hogy
bármilyen nehéz a helyzet, legyenek saját céljaink, és ezek jelenjenek is meg a költségvetésben”.
Hozzátette: személyesen garantálja a nemzeti célt, a családok segítését, az édesanyák bejelentett szja-mentességét, és ezt meg kell csinálni szerinte akkor is, „ha cigánygyerekek potyognak az égből, és akkor is ha háború van, vagy ha nincs”.
A BYD beruházásai apropóján sürgette a minél több magyarországi kis- és nagyberuházást, emlékeztetett a 100 gyár kormányzati programra, amit aztán 150-re emeltek. Az elektromobilitás ügyében a kínaiak a legjobbak ma szerinte, ezért kell őket Magyarországra hozni.
