A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,8 százalék volt a május-júliusi időszakban, nem változott a megelőző három hónaphoz, azaz a második negyedévhez képest, és csökkent az egy évvel korábbi 11 százalékhoz viszonyítva. A munkanélküliek száma lényegében megegyezett (négyezer fővel volt kevesebb) az egy évvel korábbival, 463 ezer fő volt 2011. május-júliusban. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban 3 millió 832 ezer fő volt, azaz 43 ezer fővel (1,1 százalékkal) több volt, mint az előző év azonos időszakában.

KSH/MTI

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti: nem volt javulás. Az átlagos munkakeresési idő még mindig nagyon hosszú - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ez arra utal, hogy még mindig nagyon "laza" a munkaerőpiac, azaz nagyon nehéz állást találni. Nincs érdemi munkaerő-piaci "feszülés" - hangsúlyozta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz. Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett - hívta fel a figyelmet.

Előrejelzése szerint idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerőpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben főként a közmunkaprogramoknak köszönhetően lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai. A kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitűzött, lefelé revideált munkaerő-piaci célok sem teljesíthetőek - mondta. Kockázatot jelent, hogy sok rokkant nyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerőpiacra - tette hozzá azzal, hogy az e csoportba tartozók alkalmazhatósága nem túl jó, így jelentős részüket munkanélküliként regisztrálják majd. Kiemelte még, hogy az év elején meglépett adócsökkentésnek, amelytől a kormány azt is reméltek, hogy meghozza némileg a vállalatok foglalkoztatási kedvét, nem volt érdemi munkaerő-piaci hatása.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május-július között, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 11 százalékról. A vártnál magasabb munkanélküliségi ráta mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvező is, feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is. A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 23,3 ezer fővel emelkedett az április-júniusi átlaghoz képest, míg 42,7 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetően nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető - húzta alá. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2,5 ezerrel nőtt az előző háromhavi periódushoz képest, míg 4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest - közölte.

Prognózisa szerint a következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Az elemző idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövőre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat - hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelő ágazatoknak köszönhető. Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerő-piaci adatok, nőtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetően lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. Ha az utóbbi az igaz, akkor várhatóan csökkeni fog a foglalkoztatottság - emelte ki.