Új pénzügyi buborékra figyelmeztethet az UBS-botrány

A nottinghami egyetemen végzett, ghánai származású Kweku Adoboli az UBS londoni irodájának olyan részlegén dolgozott, amely a tradereknek nagy önállóságot biztosít. Adoboli felhatalmazását túllépve, a bank belső ellenőrzését is kijátszva vett fel olyan pozíciókat az úgynevezett ETF-termékek vétele és eladása során, amelyek végül óriási veszteséget okoztak a banknak.

Az ETF – Exchanged Traded Funds – termékek az utóbbi időben lázba hozták a pénzügyi piacokat. A kockázatok ellen védelmet kereső spekulatív pénzügyi befektetők körében ideális menedéknek tűntek ezek a derivatívák, amelyek pontosan követik egy kiválasztott mögöttes index változásait.

A pénzügyi közvetítők által kezelt befektetési alapoktól eltérően az ETF-ek olcsó megoldást kínálnak, mivel a részvényekhez hasonlóan bármikor, azonnal megvásárolhatóak és eladhatóak a tőzsdén. A kibocsátók által kínált ETF-termékek és indexek skálája igen széles, kiterjed a részvényekre, a kötvényekre, a nyersanyagokra – és az egész világra. Július végén 2.900 ETF-terméket tartottak számon.

Az ETF volt a 2000-es évek szupersztárja

Az ETF-ek 1993-ban Kanadában születtek és 2001-ben jelentek meg Európában. E derivatívák révén a magánszemélyek is hozzáférhetnek a korábban csak az intézményes befektetők, például a nyugdíjpénztárak számára elérhető termékekhez. Papíron ez a piacokon bekövetkező változások szoros követésére alkalmas eszköz többféle előnnyel is jár, mivel egyszerű, biztonságos, és alacsony a költsége. A befektetők példának okáért az ETF révén anélkül léphetnek be a nyersanyagpiacra, hogy nekik maguknak kellene közvetlenül aranyat, ezüstöt, színesfémeket vagy kőolajat vásárolniuk, illetve tárolniuk.

UBS Bank. Figyelmeztető jelek?

AP

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az ETF-ek a 2000-es évek szupersztárjává váltak – írja a Le Monde. Az ilyen "követő" – angolul tracker – eszközökbe világszerte óriási összegeket fektettek be, júliusig 1500 milliárd dollárt, és volumenük az év végére várhatólag eléri a 2000 milliárd dollárt, ami egyenlő a francia GDP-vel.

Kevés befektetési forma ért el ilyen gyors ütemű növekedést, jelenleg a New York-i tőzsde forgalmának 30 százalékát, az európai tőzsdék forgalmának pedig 5 százalékát képviselik, nem beszélve a közvetlen tranzakciókról. Az UBS-hez hasonlóan valamennyi nagy befektetési bank bekapcsolódott az ETF-ekkel folyó ígéretes kereskedésbe. A "pénzügyi vegykonyhában" mindent egyenletekké alakító tervezők a legkülönbözőbb nevekkel ruházták fel ezeket a derivatívákat, szétszedték és összerakták őket új "szintetikus" termékekké.

"Ördögi gépezetté" változtathatja a piacot

Terry Smith, a londoni Tullet Prebon brókercég igazgatója a Le Monde-nak az amerikai subprime-ügyhöz hasonlította az UBS traderének ügyét: "Akárcsak akkor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy a bankok hierarchikus vezetői képtelenek átlátni ezeknek a rendkívül bonyolult eszközöknek a felépítését, kereskedelmét és tartalékolását". A lap szerint az ETF-ek kibocsátóinak fő érvét, vagyis az átláthatóságot és az egyszerűséget túllépte a technológia fejlődése és a piac rendkívüli gyorsasága.

A megtakarító nehezen ismeri ki magát a bankok tájékoztató közleményei, a pénzügyi sajtó elemzései, a hatóságok garanciái és a fogyasztóvédő szervezetek figyelmeztetései közepette. Annál is inkább, mivel az ETF-ekben is tapasztalható homályos rész, a nyersanyagokra vonatkozó indexkövető termékek esetében, ugyanis nem lehet tudni, hogy pontosan hol találhatóak, mennyibe kerül a tárolásuk, vagy mennyi a biztosítási költségük.

Ezeknek a termékeknek a piaca a néhány kibocsátó intézmény zárt klubja köré szerveződik. Maguk az ETF-ek is befolyást gyakorolnak a szóban forgó értékekre, elsősorban a nyersanyagok árfolyamára. Mindez megannyi buktatót jelent, akárcsak az, hogy ezek a termékek a reálgazdaságtól elszakítva működnek, és a piac résztvevői nem egyszer pénzügyi paradicsomokat használnak fel a műveletek során. Egyes kibocsátók eladósodása, e termékek erősen spekulatív jellege és egyre növekvő bonyolultsága együttesen "ördögi gépezetté" változtatja ezt a piacot a francia lap szerint.

Az UBS kereskedőjének, Kweku Adobolinak az ügye és a bankvezér lemondása azt illusztrálja, hogy az ETF-termékek felügyelete is gondot okoz. A Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Fizetések Bankja és más nemzetközi és szabályozó szervek ismételten kifejtették aggályaikat, ez azonban a banklobby ellenállásába ütközött – akárcsak akkor, amikor a "mérgezett" subprime jelzálog-termékek 2000 és 2007 között elárasztották a piacot.

Éppen ezért az ETF-ek előretörése mindenben hasonlít egy növekvő pénzügyi buborékhoz, az összes velejáró rendszerkockázattal együtt. Az ördögi gépezet robbanását nem lehet kizárni. A veszély leküzdéséhez eltökélt politikai akaratra lenne szükség, ennek hiányában a pénzvilág ismét komoly zavarok kockázatával számolhat – írja a Le Monde.