Rekordbírság bennfentes kereskedésért: százmilliót fizet az amerikai milliárdos

Rekordösszegű, 92,8 millió dolláros pénzbírságot rótt ki egy New York-i bíró Raj Rajaratnam milliárdosra, a Galleon amerikai fedezeti alap egykori vezetőjére bennfentes tőzsdei kereskedelem miatt.

  • MTI MTI
Rekordbírság bennfentes kereskedésért: százmilliót fizet az amerikai milliárdos

Rajaratnamot a múlt hónapban már 11 évi szabadságvesztésre ítélték ugyanezen bűncselekmény miatt. Jed Rakoff New York-i körzeti bíró helyi idő szerint kedden kihirdetett ítéletében szabta ki a tetemes pénzbírságot. Ennek összegére az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) tett javaslatot, hogy elég súlyos legyen ahhoz, hogy veszteségessé tegye a bennfentes kereskedelmet.

A milliárdost még 2009 októberében vették őrizetbe az ügy miatt. Rajaratnam a központi figurája, de csak egyike annak a 26 embernek - brókereknek, menedzsereknek és ügyvédeknek-, akit azzal vádoltak meg, hogy minden idők egyik legnagyobb szabású, bennfentes tőzsdei kereskedelmet folytató bűnszövetkezetét hozták létre.

A bűnügy középpontjában a Galleon és a New Castle fedezeti befektetési alapok, valamint olyan neves amerikai cégek egyes vezetői állnak, mint az IBM számítógépgyártó, a McKinsey tanácsadó cég és az Intel chipgyártó.

A Srí Lanka-i születésű, de hosszú idő óta amerikai állampolgárságú Rajaratnamot azzal vádolták, hogy 2003 és 2009 között ő irányította a - tőzsdén jegyzett társaságokról kiszivárgott bizalmas információkon alapuló - törvényellenes tranzakciókat, aminek révén több tízmillió dolláros haszonra tett szert. A védelem viszont azt állította, hogy Rajaratnam cselekedetei nem ütköztek törvénybe, döntéseit vagy legálisan szerzett vagy nyilvános információk alapján hozta meg.

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?