szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Két és fél éve nem mért csúcsra emelkedett a keddi londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, követve az ugyancsak meredeken emelkedő euróövezeti kockázatbiztosítási árfolyamokat.

Keddi londoni elemzői vélemények szerint a kockázati felárak emelkedését kísérő forintgyengülés megállításának - a jegybanki kamatemelés, illetve a devizapiaci intervenció alternatívájaként - hatékony eszköze lehetne egy új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 602 bázispontos előző záróról 612 bázispont környékére emelkedett a keddi londoni kereskedésben.

A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.

A keddre kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető biztosítási tranzakciók éves díja most hozzávetőleg 612 ezer euró minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves államkötvény-futamidőre, tízezer euróval drágább az előző esti zárónál.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

Magyarország CDS-díjszabásai az elmúlt hetekben - követve az euróövezeti adósságválság miatt ugyancsak jelentősen emelkedő valutauniós CDS-árfolyamokat - folyamatosan emelkedtek. A múlt hónap végén 500 bázispont alatti, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.

Magyarország törlesztéskockázati biztosítási kontraktusai az elmúlt hónapok emelkedése ellenére még mindig messze olcsóbbak egyes bajban lévő eurótagállamokéinál. Portugália CDS-középárfolyama például a keddi londoni kereskedésben 1100 bázispont, Írország CDS-ügyleteinek árazása 757 bázispont környékén mozgott, de Olaszország CDS-kontraktusainak jegyzése is megközelítette a 600 bázispontot.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője Magyarországról befektetőknek összeállított keddi helyzetértékelésében az elmúlt napok forintgyengülésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával - az MNB-nek 52 milliárd dollárt meghaladó devizatartaléka van, több mint a kétszerese a Lehman összeomlása előtti szintnek -, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel. Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi "pozitív bizalmi sokkot" jelentene piacon.

Timothy Ash szerint az MNB-t "gyűlölnék", ha most kamatot emelne, mivel - bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak - a növekedési kilátások továbbra is lanyhák. Az RBS londoni közgazdásza szerint az MNB-t "azért is gyűlölnék", ha "elszórná" a devizakészleteket a forint védelmében. A bírálók azzal érvelhetnének, hogy a mostani árfolyamgyengeség szélesebb regionális, sőt globális piaci félelmeket tükröz, és a devizapiaci intervenció "csak annyit jelentene, mintha valaki egy közeledő vonat elé állna".

Ash szerint ebben a helyzetben egy lehetőség marad, a visszatérés az IMF-hez. A piacok egyértelműen értékelnék ezt a lépést, és ezzel elejét lehetne venni a kamatemelésnek is. Az RBS elemzője elismeri ugyanakkor, hogy ez olyan fordulatot jelentene a kormány számára, amelyet "nehezen lehetne eladni" a választóknak, különösen azután, hogy a kormány milyen jelentőséget tulajdonított eddig a független gazdaságpolitikai irányvonalnak.

Az új IMF-megállapodás más nagy londoni házak elemzői szerint is kedvező piaci fogadtatásra lelne. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái, akik a múlt hónapban tájékozódó körutat tettek a térség országaiban, köztük Magyarországon, tapasztalataikról Londonban összeállított elemzésükben közölték: "erőteljes" meggyőződésük, hogy előnyös lenne Magyarország számára egy IMF-csomag - akár egy elővigyázatossági hitelkeret, akár egy készenléti megállapodás formájában -, mert ez erősítené Magyarország védelmét, és megnyugtatná a piacokat a finanszírozási hozzáféréssel és a forint támogatási képességével kapcsolatban. A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint is azonban úgy tűnik, hogy jelenleg "nagyon magasak a politikai akadályok az IMF visszahívása előtt".

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői is budapesti tájékozódó látogatást tettek nemrégiben, és erről Londonban kiadott ismertetésükben ugyancsak annak a véleményüknek adtak hangot, hogy "igen kívánatos lenne" Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program. A ház szerint ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és valószínűleg a leminősítés rizikóját is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!