Azokon a településeken, ahol egy átlagos, 120 literes kuka egyszeri ürítési díja nem több, mint nettó 650 forint (vagy más űrmértékű tárolóedény esetében ennek arányos összege), ott a szolgáltatás díja legfeljebb eddig az összegig, vagyis 650 forintig (vagy ennek arányos mértékéig) emelhető – nagyjából így foglalható össze a lényege annak a jogszabály módosító javaslatnak, melyet Sebestyén László, az Országgyűlés fenntartható bizottságának fideszes tagja terjesztett be.

Rossz döntés volt a befagyasztás

A módosító természetesen tartalmazza azt az opciót is, amikor ugyanennek a kukának az ürítési díja meghaladja a 650 forintot: ebben az esetben az április 15-től életbe lépő díjszabás nem haladhatja meg a 2011-est – tehát maradna az ár befagyasztása. Csakhogy, miképp a hvg.hu utánanézett, a jelenlegi szolgáltatási díjak még a legdrágábbnak mondható Budapest esetében sem érik el  a „mintakuka” viszonylatában a nettó 650 forintot, így voltaképp az árak befagyasztását mindenütt feloldhatják.

A szemétszállítási díjak befagyasztását az alaptörvénnyel összefüggő egyes törvények módosítása keretében fogadta el tavaly a parlament. Úgy tűnik, a költségalapú árazással túl sokáig nem lehetett szembe menni: Sebestyén László a javaslat indoklásában hosszasan részletezi, miért volt rossz döntés a díjszabás befagyasztása.

120 literes kuka munkában

Véleménye szerint az áremelés elmaradása hátrányosan érintette a települési szilárd hulladék kezelést is, mivel romlott a szelektív gyűjtés színvonala, ritkábban szállítják el a lakossági szemetet és nőtt az illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége. A képviselő gazdasági versenyjogi, költségvetési és foglalkoztatáspolitikai szempontból is hátrányosnak nevezi a helyzetet.

Ugyan a képviselő nem részletezi, de versenyjogilag nyilvánvalóan azért vitatható, mert különböző, részben magántulajdonban lévő szolgáltatókat, amelyek díjszabásában amúgy is nagy különbségek voltak, a jelenlegi helyzet adott esetben veszteséges gazdálkodásra kényszerít. Ezt a települési önkormányzatok bevétele is megsínyli, ráadásul ahol ők a tulajdonosok is, ott a veszteséget is valahogy ki kell gazdálkodniuk vagy ki kell pótolniuk.

Mivel az utóbbira aligha van forrása, költséget kellene csökkentenie, ami elbocsátásokkal is járna. A hulladékgazdálkodási szektorban ráadásul nagyon sok uniós forrásból támogatott fejlesztési projekt indult (hulladékkezelők, - lerakók), ezek egy része elkészült, és az üzemeltetésüknek is pluszköltsége van.

Vidéken árrobbanás lehet

A fideszes javaslat alakilag teljesíti azt a közpolitikai célt, hogy a lakosság terheinek minél kisebb mértékű növekedése érdekében központi díjszabályozásra van szükség. Ugyanakkor a meghatározott tarifa gyakorlatilag mindenütt áremelést eredményez, ezért lényegében a közpolitikai célt kiüresíti. 

A fővárosban a 120 literes tartály ürítési díja nettó 632 forint: várhatóan itt fel is megy az ár 650 forintig, és ezt követően sem beszélhetünk majd inflációkövető díjszabásról. (Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a javaslat a plafont kifejezetten a budapesti díjszabáshoz képest határozta meg.) A tarifarendszerben egyébként több elem is befolyásolhatja a díjszabást, és ebből csak az egyik a tárolóedény mérete: az ürítés gyakorisága (egy-vagy két alkalom) vagy akár az, hogy az ügyfél saját tárolóedényt használ, szintén ilyen tényező lehet. Ahogy az is különböző, hogy a tarifát havi vagy alkalmankénti bontásban határozzák meg. Egy biztos: a hulladékkezelő cégek nagyon sokféleképpen áraznak, és a 2013 elejére prognisztizált egységes tarifarendszernek ebben is rendet kell teremtenie. 

Más kaliber, más ár

Az árkülönbség látványos az országban: Pécsen a Biokom Kft nettó 295 forintért, Szombathelyen nettó 315 forintért, Veszprémben a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató nettó 382 forintért,  Szegeden a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. nettó 533 forintért, Miskolcon az AVE-cégcsoport nettó 535 forintért, Zalaegerszegen a Zala Depo nettó 526 forintért viszi el a szemetet a 120 literes kukákból alkalmanként. Ha a fővárosi díj továbbra is a referencia, akkor egyes vidék városokban még jelentős emelés várható a következő egy-két évben, Pécsett például akár a díj megduplázására is lehetőséget teremtene a javasolt  új jogszabály.

Egy kormányrendelet-tervezet egyébként megadná annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok kompenzációt fizessenek a települési hulladékgazdálkodási díjhoz, azaz a szemétszállításhoz a január elsején hatályba lépett díjbefagyasztás miatt – írta korábban a Kormany.hu. Ezt azonban csak akkor kell megtenniük, ha a múlt évinél alacsonyabb díjat kérnek a lakosságtól. Olyan önkormányzatról, amely erre készülne, azonban nem tudunk. Sebestyén László módosító javaslatából jól látszik, hogy miért. Bár a javaslatot már tárgysorozatba vette az Országgyűlés, de azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa a bizottsági, illetve parlamenti tárgyalások során. Azt, hogy a árbefagyasztás feloldását egy egyéni képviselői indítvány kezdeményezi, a korábbi tapasztalatok ismeretében nem feltétlenül csökkenti az esélyeit.