Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A magánnyugdíjpénztáraknak állampapírban vagy készpénzben kell átutalniuk a visszalépők nyugdíjvagyonát - derül ki egy hétfő délelőtt beterjesztett törvénymódosítóból. A kormány ezzel azt a blamát szeretné elkerülni, amit a visszavett eszközök tőzsdepiaci értékvesztése miatt szenvedett el tavaly. A javaslat egyúttal beismerése annak is, hogy az állam sem volt tavaly jobb gazdája a nyugdíjvagyonnak, mint a lenullázott nyugdíjpénztárak.
A magánnyugdíjpénztáraknak állampapírban vagy készpénzben kell áthelyezniük a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alapba (NYACSA) a visszalépő tagok vagyonát – áll abban a törvénymódosításban, mely hétfő délelőtt jelent meg a parlament honlapján, és amelyet Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja jegyez.
A március 31-i határidőig a közel százezer pénztártag közül 74 ezren döntöttek úgy, hogy maradnak a magánnyugdíjpénztárakban, és csak a 25,03 százalékuk döntött a visszalépés mellett. A vagyonuknak csak egy része van készpénzben, illetve állampapírban, a portfóliójuk másik fele különböző pénzügyi eszközbe (alapvetően befektetési jegyek, főként részvények) van fektetve. A jogszabály-javaslat előírja, hogy ezeket a befektetéseiket a pénztáraknak most értékesíteniük kell.
Egy beismerés anatómiája
A javaslatban az áll, hogy a portfólió ezen részét szeptember 30-ig, a vagyonátadás lezárásáig elsődlegesen állampapírba átváltva kell átadni. Ha addig az időpontig nem lehetséges, akkor készpénzben. Selmeczi szerint azért van erre szükség, hogy elkerülhetővé váljon, hogy „az eszközérték változásból adódó kockázatokat és esetleges veszteségeket a NYACSA, illetve közvetetten a Magyar Állam viselje”.
Az indoklás értelében erre azért van szükség, mert ez történt a magánnyugdíjpénztári vagyonok első hullámában visszacsatornázott, nem állampapírban vagy készpénzben lévő eszközökkel. Ez a kitétel azért érdekes, mert ez az első hivatalos kormányközeli elismerése annak, hogy a portfólió értéke az állam kezében is csökkent. Ez annak a háborúnak a fényében különösképp figyelemre méltó, hogy Selmeczi folyamatosan ekézte a magánnyugdíjpénztárakat amiatt, hogy azok milyen rosszul bántak a nyugdíjvagyonnal, és esetükben korántsem vette figyelembe a válság hatásait. A hvg.hu korábban összehasonlította a pénztárak egyes portfólióinak a teljesítményét az államra bízott vagyon tavalyi sorsával -amiből épp az derült ki, hogy az állam sem tudott jobb gazda lenni, és inkább ő volt az, aki - Selmeczi szavaival élve - „eltőzsdézte a nyugdíjvagyont”.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.