Az elmúlt 10 évben látszat GDP-növekedés volt, hitelt vett fel Magyarország és azt kiosztotta segélyként, ez volt a mi stratégiánk – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke a szervezet csütörtöki rendezvényén, melyen jelen volt Orbán Viktor kormányfő is. A miniszterelnökön kívül a tanácskozáson részt vett a kormány részéről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Giró-Szász András kormányszóvivő.

Demján elmondta: arról beszéltünk két éve, hogyan lehet versenyképes Magyarországot teremteni. Akkor azt mondtuk, hogy egy termék versenyképességét a társadalmi költségek határozzák meg, vagyis az adó mértéke. Ahol az adók magasak, ott nem lehet versenyképes termékeket előállítani - mondta Demján. Négy év alatt a régió átlagának alá kell menni, tűztük ki célul két éve, hat év alatt pedig a lakosság területén is változás kellett volna.

Ehhez képest a lakosságnál az áfán keresztül nőttek a terhek, a vállalkozások adóterhelésének pedig akkor van jelentősége, ha van nyereség. "De nincs nyereség" – szögezte le Demján, így a vállalkozások nem tudtak kitörni, nem bővültek, nem gyarapodtak. Ennek részben az az oka, hogy megdrágultak a hitelek – mondta a nagyvállalkozó.

Nem ortodox

A munkahelyvédelmi akciótervet Demján jó iránynak tartja, de a vállalkozásoknak igazán úgy lehet segíteni, hogy a likviditásukat az állam segíti. Ebben a tekintetben fontos, hogy nem kell befizetni az áfát, illetve az állam nem játszik azzal, hogy nem fizeti vissza a vállalkozásoknak a visszajáró áfát.

Stiller Ákos

„Miniszterelnök úr, nincs unortodox gazdaságpolitika, ez a legortodoxabb" – mondta Demján, aminek az az oka, hogy hiába akarta a kormány a 7 százalékos hiányt és ezzel egy 4 százalékos mozgásteret a kormányváltás után, amivel elindíthatta volna a beruházásokat. De erre nem kerülhetett sor, mert Magyarország nem független ország, ki van szolgáltatva a kötvénytulajdonosoknak, így az államháztartás rovására ezt nem lehetett meglépni.

Demján szerint teljesen felül kellene vizsgálni az infrastruktúra-beruházásokat, helyette a termelésbe kellene tőkét beletenni. "Unalomig ez a mániám, a termelés" – mondta Demján. A nagyvállalkozó szerint társulnia kellene a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, és az állam az ilyen összeállt csoportokat támogathatná. Ha most elkezdünk beruházni, akkor a foglalkoztatási szerkezet is megváltozik, meggyógyulhat a magyar társadalom, több lesz a szakképzett munkaerő, kevesebb a diplomás. Szerinte 10 év kell ehhez.

A magyar vállalkozásoknak azt ígérték, hogy segítik a piacra jutásukat, de itt a vállalkozóknak lehet hiányérzete. A kkv-k esetében viszont sokat tett azért a kormány, hogy az uniós források 60 százalékát ők kapják. Baj viszont, hogy nincs a vállalkozóknak pénze, önrészt sem tudnak biztosítani. Az uniós rendszert Demján szerint ezért át kell tekinteni, más hangsúlyokat kell adni, hogy a hazai vállalkozások termelőtevékenysége gyarapodjon.

2000 milliárd "békekölcsönből"?

Demján nézete szerint akkor folytat egy ország jó stratégiát, ha kinőjük az államadósságot. De növekedéssel és nem adóemeléssel. Ha van beruházási fejlesztési lehetőség, de nincs alkalmas beruházási cél, akkor "annak az országnak nem sok jövő jósolok" – mondta. Ezért „kellett volna kutatni, hogy mibe kell fektetni a pénzt”.

Demján szerint beruházási alapot kellene létrehozni, 2000 milliárd forint kerettel, melyet négy év alatt kellene feltőkésíteni, minden évben 500 milliárddal. A nagyvállalkozó háromféle forrását nevezte meg ennek.

Stiller Ákos

Lehetne felvenni hitelt, "beszélni lehetne az IMF-fel". Másrészt javasolta a meglévő állami részesedések eladását. (Ezzel kapcsolatban pl. a Mol megvásárlását helytelennek nevezte, mivel az nem növelte a GDP-t. A Rábáéval viszont egyetértett, mert az egy termelő vállalkozás, ami „exportorientált lehet”.) Demján szerint ezen kívül szolidaritási kötvényt is be lehetne vezetni. "Holnap meg fog jelenni, hogy ez békekölcsön" – mondta. Nem adóként vetné ki, hanem fejlesztési kötvényként. A befektetési alap hosszú távú forrás lehetne, miután a bankok nem is adnak ma beruházásra pénzt.

Demján szerint 10-12 nemzetgazdaságot jelentősen befolyásoló projekt is megvalósulhatna ezáltal. A kötvény lejártakor eldönthető lenne, hogy tulajdonrészre váltják vagy visszafizetik az összeget a kamatokkal. Az alapot kormánybiztos felügyelné.

Demján szerint érdemes lenne behozni vendégmunkásokat is. Dzsudzsák (akit Demján Dzsundzsáknak mondott) nem fog hazajönni, mivel nem kap elég pénzt. Viszont olyan méretű a szakmunkáshiány, hogy idegen nemzetiségű munkásokkal a hiányt pótolni kell.

Európa ellenére növekedni

Az euró most nem aktuális – mondta Demján, aki szerint nem mi távolodunk az eurótól, hanem az euró is távolodik tőlünk.15-20 év múlva Európa egyes részei éhezni fognak, annyira lemaradnak a versenyben – mondta Demján, emiatt van jelentősége, hogy egy nemzetnek van-e stratégiája, és hogy a családi vállalkozásokat mennyire segíti az állam.

Az IMF-ről Demján azt mondta, hogy nem az IMF a hibás, ha szükségünk van rá, hanem Magyarország. Demján szerint a tőkebeáramlást segítené a mostani megegyezés.

Stiller Ákos

A nagyvállalkozó nagyra értékelte azokat a lépéseket, amiket a nyugdíj, közigazgatás, oktatás területén megtett a kormány. Vagyis azokat a reformokat, amiket már az EU-ba történő belépés előtt meg kellett volna lépni. A társadalomnak szolidárisnak kell lennie azokkal, akik nem tudnak dolgozni. Viszont akik tudnak és képesek dolgozni, azoknak dolgozniuk kell, azok nem élhetnek segélyen – mondta Demján, aki szerint Magyarországon nem kell irigyelni a vállalkozókat. Naponta küzdenek és gürcölnek a fennmaradásért, ezt mutatja a csődök számának növekedése és a hitelhiány is.

Demján eközben elmondta, hogy szerinte a demokráciát a jólét hozza létre, a demokrácia sírásója pedig a szegénység. Ha nincs vagyon, jövedelem, akkor megszűnik a demokrácia. Ezért abban kell sikeresnek lennünk, hogy az emberek többsége jómódban éljen, ha jó a politika, akkor az a fejlődést elő tudja segíteni.

Mivel Magyarország vészhelyzetben van, ezért az összefogásnak erősnek kell lennie. Legyen olyan nemzeti minimum, melyben széles körben egyetért a kormány, az ellenzék, a civil szervezetek, a munkaadók és a szakszervezetek. Demján azt gondolja, hogy minden magyar állampolgár mindig abban érdekelt, hogy az adott kormány sikeres legyen. Csak sikeres országban érdemes vállalkozni, a vállalkozók pedig érdekeltek is a sikeres kormányban. És dolgozzanak ki egy tízéves iparpolitikai koncepciót, ami azt az ellentmondást is feloldja, hogy mi az európai fejlődéssel növekszünk együtt, miután Európa nemigen fog növekedni.