Durván 100 ezer családnak adna körülbelül 20-30 ezer forintot a KDNP új javaslata, mellyel a családi adókedvezmény kiteljesítését szeretné elérni – mondta el a hvg.hu-nak Pálffy István, a KDNP országgyűlési képviselője. Az ötlet lényege, hogy azok is igénybe vehetnék a gyermekeik után járó teljes adókedvezményt, akiknek az alacsony jövedelmük miatt nincs elég adóalapjuk a kedvezmény teljes kihasználására, vagyis eleve kevesebb adót kellene fizetniük, mint amennyi kedvezményt igénybe vehetnek.

A KDNP becslései szerint a változtatás 5-10 ezer kétgyermekes, és 90-100 ezer háromgyermekes családot érinthetne kedvezően, ami az utóbbi csoport 80-90 százaléka. Pálffy szerint a kezdeményezés célja, hogy minden jövedelemmel rendelkező család 100 százalékban igénybe vehesse a családi adókedvezményt.

Mikor lépne életbe?

A KDNP júliusban kérte a miniszterelnöktől a Matolcsy csodafegyvereként emlegetett családi adókedvezmény kibővítését, aki támogathatónak nevezte a kezdeményezést. A javaslatot a sárvári kihelyezett kormánypárti frakcióülésre is elvitte a KDNP, azt azonban, hogy milyen döntés született róla, Pálffy István nem árulta el lapunknak. Viszont árulkodó, hogy a hvg.hu kérdésére a képviselő nem vállalkozott arra, hogy megjósolja, életbe léphet-e változtatás 2013 januárjától. Korábban ezt még lehetségesnek tartották, most viszont a KDNP-s képviselő azt mondta, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások, és a jövő évi költségvetés nyitott kérdései miatt nem bocsátkozna ezekbe a részletekbe.

Júliusban Semjén Zsolt kérte először Orbántól a kedvezmény kiteljesítését

MTI / Kovács Tamás

Annyit azonban Pálffy elárult, ha jövőre kiderül, hogy a költségvetésben mégis van mozgástér, nem zárható ki az sem, hogy 2013 júliusától lép életbe a családi adókedvezmény teljes igénybe vehetősége. Még az is elképzelhető, hogy visszamenőlegesen, év elejétől lehet majd igényelni a térítést, mint az a családi adókedvezmény érvényesítésénél is lehetséges volt – tette hozzá. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője viszont a sárvári frakcióülés után azt mondta, hogy ha keresztülmegy javaslatuk, akkor 2014-től lépne életbe.

Mennyibe kerülne?

A KDNP-sek szerint ha a javaslat megvalósulna, a költségvetésnek 30-35 milliárd forint személyi jövedelemadó-bevételről kellene lemondania, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként a magasabb összeggel számol. Az eddigi számok alapján ez a valószínűbb bevételkiesés. Tavaly 156 milliárd forint családi adókedvezményt vettek igénybe, és szakértői becslések szerint idén további 50 milliárd forinttal növekszik a bevételkiesés, elsősorban azért, mert az adójóváírás megszüntetése miatt többen fogják érvényesíteni a kedvezményt.

Még ezzel sem érjük el azonban azt az elméleti maximumot, ami összesen körülbelül 240 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, ha mindenki igénybe tudná venni a teljes kedvezményt. A 35-40 milliárdos bevételkiesés normál körülmények között nem lenne sok, azonban most éppen az az időszak van, amikor nem ebbe az irányba kellene mennünk: nem költenünk kell a tízmilliárdokat, hanem meg kell őket takarítanunk – vélik az elemzők. A diagnózis jogos, ugyanis nagy még a lyuk a jövő évi büdzsében, és még nincs meg a fedezete a kormány munkahelyvédelmi akciótervének sem.

Mi a probléma?

A tavaly bevezetett családi adókedvezmény úgy csökkenti a szülők vagy nevelők adóalapját (azt a jövedelmet, ami alapján meg kell fizetniük a személyi jövedelemadót), hogy egy vagy két gyermek esetén gyermekenként 10 ezer forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forinttal csökkenhet a fizetendő adó. Ezt azonban valóban nem minden család tudja teljes mértékben igénybe venni.

Ilyenek például azok a kétgyermekes családok, ahol csak egy szülőnek van munkája, és körülbelül bruttó 100 ezer forint körül keres. Egy ekkora fizetés után ugyanis 16 ezer forint személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni havonta, míg két gyermek után összesen 20 ezer forint adókedvezményt kaphatna a szülő. Így az alacsony jövedelem miatt havonta elesik 4 ezer forinttól, ami éves szinten 48 ezer forint veszteséget jelent neki.

A háromgyermekes családoknál még akkor is gyakran előfordul, hogy nem tudják teljesen kihasználni a családi adókedvezményt, amikor mindkét szülőnek van jövedelme. Ha például mindketten az átlagjövedelem környékén (ami fejenként bruttó 220 forint) keresnek, akkor összesen 440 ezer forint a család bruttó jövedelme. Ebből nagyjából 80 ezer forint személyi jövedelemadót kellene megfizetniük, de a három gyermekük után összesen 99 ezer forint családi adókedvezményt tudnak érvényesíteni. Így végül nem kell szja-t fizetniük, viszont havonta veszítenek 19 ezer forintot, ami éves szinten 228 ezer forint, több, mint egyikük havi fizetése.

Tízezrekkel hagyna többet a KDNP a családok zsebében

hvg.hu archív

A kedvezményt a KDNP tervei szerint úgy lehetne igénybe venni, hogy annyival kevesebb munkavállalói nyugdíjjárulékot kellene befizetni a nyugdíjkasszába havonta, amennyivel kevesebb családi adókedvezményt tud érvényesíteni a család. A példánkban szereplő kétgyermekes, bruttó 100 ezer forintot kereső szülőnek a törvény szerint 10 ezer forint nyugdíjjárulékot vonnak le a béréből havonta, de ha a KDNP javaslata megvalósulna, csak 6 ezer forint lenne a nyugdíjjáruléka, így nem veszítené el azt 4 ezer forintot, amit a családi adókedvezményen elbukott. Az átlagjövedelmű háromgyermekes családnak pedig 44 ezer forint nyugdíjjárulék helyett csak 25 ezer forintot kellene fizetnie összesen.

Visszás lenne belepiszkálni a járulékrendszerbe

Az ötlettel, ha megvalósul, az a probléma, hogy összemossa az adót és a járulékot, noha funkcióját és célját tekintve a kettő élesen elkülönül – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adó üzletágának vezetője. Ha a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adót csökkentenék az érintetteknél, az még rendben lenne, mert ez egy adó, aminek elvileg nem az a funkciója, hogy később valamilyen szolgáltatást kapjunk érte, mint a járulékok esetében – fejtette ki az adószakértő. Persze a kedvezmény eljuttatásának módja a magánszemély részére további kérdéseket vethet fel – tette hozzá.

Általában azt gondolnánk, hogy a nyugdíjjárulékot ugyanúgy elvonják a fizetésünkből, mint a személyi jövedelemadót, azonban ez annyiban más, hogy ezzel elvileg a későbbi nyugdíját biztosítja magának a munkavállaló. Hasonló a helyzet az egészségbiztosítási járulék esetében is, hiszen azért többek között egészségügyi ellátást és táppénzt élvezhet a járulékfizető. Ha ezekből egyes munkavállalóknak ilyen kedvezményt ad az állam, akkor az a társadalombiztosítási rendszer alapelveit, a kockázatközösséget és arányosságot sértheti. Az a helyzet alakulhat ki, hogy kevesebbel járulnak hozzá a társadalombiztosítási rendszerhez, mint mások (igaz, a gyermekvállalással plusz terheket vállaltak), de később öregkorukban ugyanúgy részesülnek a rendszer előnyeiből. Hegedüs Sándor szerint ezért vitatható lehet belepiszkálni a járulékrendszerbe.