Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Magyarországon most versenyképtelen a vasúti teherszállítás abból a szempontból, hogy a keletről nyugatra és fordítva érkező áru sokszor 4-5 napig vesztegel nálunk. A tehervonatokat nappal nem lehet ráengedni ugyanis a budapesti elővárosi vonalakra a sűrű forgalom miatt, csak éjjel, de akkor is be kell tartani a zajvédelmi előírásokat.
A kormány tervei szerint a szállítmányok várakozási ideje 1 napra csökkenne, ha megépítenék a Budapestet délről elkerülő vadonatúj vasúti körgyűrűt, amelyet csak tehervonatok használnának. A 113 kilométeres, villamosított vonal végig kétvágányú lenne, a szerelvények 160 kilométer/órás sebességgel haladhatnának rajta – mondta a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára.
A sínek a tervek szerint Tatabánya-Szárligetnél ágaznának le a győr-hegyeshalmi vonalról, majd Ceglédbercelnél csatlakoznának a Debrecen felé tartó 100-as fővonalba. Lennének leágazások például Székesfehérvár és Kecskemét irányába is. Ercsinél és Szigetszentmártonnál Duna-hidat építenének, amelyeket szintén csak a tehervonatok használhatnának, közúti járművek nem.
Szijjártó Péter szerint nemcsak a vasútépítés teremteni új munkahelyeket az építőiparban, hanem az is, hogy megnőne a fejlesztéssel a komáromi, a tatabányai és a szolnoki rendező pályaudvar forgalma.
A beruházás teljes becsült költsége mostani árfolyamon 360 milliárd forint, amit a 2011-ben bejelentett 1 milliárd eurós fejlesztési keretből finanszíroznának. Szijjártó Péter szerint a keret felülről nyitott, így az esetleges újabb költségekről is tudnának tárgyalni a kínaiakkal. Vizsgálják ugyanakkor azt is, előnyösebb-e uniós pénzből megvalósítani az építést – tette hozzá.
Ha a kínai keretet használják fel, akkor jövő tavasszal kezdődhetne a kivitelezés, és 2017-re befejezhetnék a V0-ás projektet. Zöldmezős közforgalmú vasúti építkezés utoljára 1948-ban volt itthon, azóta csak céges iparvágányt építettek vagy meglévő vágányokat újítottak fel – mondta még az államtitkár, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, mikor térülhetne meg a beruházás.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy az ugyancsak kínai keretből tervezett ferihegyi gyorsvasút kérdése a Malév csődje miatt egyelőre lekerült a napirendről.
