Az infláció a vártnál nagyobb csökkenését alapvetően a gáz és az áram árának tízszázalékos csökkenése okozta, ami a háztartások esetében januárhoz képest 7,4 százalékkal csökkentette a költségeket az év második hónapjában – mondta a hvg.hu-nak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzői csapatának tagja azzal kapcsolatban, hogy a héten három százalék alá (2,8 százalék) ment vissza az infláció. (Az Erste egyike volt azoknak a műhelyeknek, melyek előzetesen megközelítő inflációs adatot – 2,9 százalék – számoltak.).

A rezsicsökkentéssel a kormány el tudta azt érni, hogy az év eleji szokásos hatósági áremelések ezúttal nem érvényesültek. Ez azért is volt kiugró, mert amúgy az inflációt befolyásoló egyéb összetevőkben nem voltak igazán nagy meglepetések, hacsak az nem, hogy az élelmiszerárak esetében kismértékű emelkedést vártak, ehhez képest havi összehasonlításban az élelmiszerárak stagnáltak.

Inflációs csoda

Ha a kormánynak a hatósági árakat sikerül kordában tartania, nem kis szerencsével sikerülhet neki az inflációs csoda, és idén, valamint 2014-ben is három százalék környékén maradhat az infláció. Ráadásul ez az államnak szinte nem kerül semmibe, mivel a költségét a szolgáltatók és a vállalati fogyasztók viszik el. Hasonlót már az első Orbán-kormány is megpróbált a gázárakkal, akkor a Mol itta meg a levét. Most az a különbség, hogy a kormány nemhogy szinten akarja tartani az energia árát, hanem még reálcsökkenést is ígér. És nemcsak az energia árát akarja megfogni, hanem szélesebb körben véve a közszolgáltatásokét is. Ennek megfelelően szélesebb a pórul járó cégek köre, amire Orbán azt mondja: az nem lehet, hogy a válság mindenkit sújt, kivéve őket.

Orbánnal nevetnek

MTI / Kovács Tamás

Az inflációs cél középtávú tarthatósága kérdéses, jelenleg elsősorban a forint sérülékenysége miatt. Azt, hogy az infláció benézett három százalék alá, a jegybank monetáris tanácsa ugyanakkor biztatásnak tekintheti a tavaly nyáron megkezdett kamatcsökkentés folytatására. A kamatcsökkentést a kormány régóta szorgalmazza, miután a gazdaság élénkítéséhez  olcsó hitelforrások kellenek. „A mostani körülmények mellett, amikor egy kis- és középvállalkozás 8-10 százaléknál olcsóbban nem jut hitelhez, akkor felelősségem teljes tudatában mondom, hogy alig van olyan tevékenység, mely ezt törleszteni tudná. Emiatt kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen” – mondta kedden Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán.

Kockázatos

Matolcsy György a hatalomátvételét követően alapos átrendezésbe kezdett a jegybanki stábban. Mint ahogy arról az Origo beszámolt, elbocsátották az egyik legnagyobb jegybanki főosztály, a pénzügyi elemző részleg vezetőjét, a kutatási osztály irányítóját. Ezen kívül félreállították a kockázatkezelési részleg igazgatóját is. A saját emberei pozícióba juttatásával Matolcsy könnyebben juthat előre a kamatcsökkentéssel és a gazdaságélénkítéssel.

A határidős kamatlábpiac a nyilvánvaló kormányzati szándékra már reagált: egyszázalékos további kamatcsökkentést árazott be 6 hónapon belül, ami a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat további csökkenését vetíti előre az Orbán Viktor által korábban megfelelőnek tekintett négy százalék közelébe. Az, hogy mégis lehetnek komoly kockázatok, kiderül abból is, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal.

Ha végigkövetjük a logikai vonalat, a rezsicsökkentés, amennyiben más tényezők is kedvezően állnak, nagyban segíthetik az infláció mérséklődését, ami alátámaszthat egy még alacsonyabb kamatszintet. Alacsonyabb kamatok mellett pedig élénkülhet a hitelezés, amihez persze egyéb feltételek teljesülése (például beruházókedv, jogbiztonság, piaci kereslet) szükséges. Kérdés, hogy az Orbán által felvillantott logikai láncolat mennyire számít komolyan vehető mestertervnek, vagy a rezsicsökkentést ne is próbáljuk elhelyezni egy mélyebb értelmű koordináta-rendszerben: egyszerűen választási osztogatásról van szó.

Nem marad más

Az utóbbira utal, hogy a kormánypártok kiszélesítik a rezsicsökkentésbe bevont közszolgáltatások körét, és hogy Németh Szilárd témafelelős a szerdán benyújtott törvényjavaslatában a vízközmű- és a szemétdíjak befagyasztását is napirendre tűzte – előbbit az önkormányzati választások utánig. A második Orbán-kormány túl sok pozitívumot a gazdaságpolitikájáról nem tud elmondani: örül, ha 2014 tavaszára lesz egy picike növekedés, és eléri a GDP a kormány beiktatása körüli szintet. Az államadósság elleni háború sem kecsegtetett túl sok sikerrel, és még nehezen is kommunikálható.

Hogy mi marad? A radikálisoknak a multik sarokba szorítása, a szegényebbeknek a rezsi, a középosztálynak pedig az egykulcsos adó, a gyerekeseknek a családi adókedvezmény. A rezsicsökkentésben ráadásul van még egy bónusz: míg a kormány a szociális érzékenységéről tesz tanúbizonyságot, a „magukat szocialistáknak nevezőkre” ráhúzhatják: a nép ellenségei.