EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Egy öt évvel ezelőtti uniós támogatással készített kutatás kimutatta, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehetőséget adnak gazdaságosan üzemeltethető geotermikus rendszer megépítésére. Ekkor készültek el a két, egy szegedi és egy újszegedi geotermikus kör tervei.
Az egyetem az akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával konzorciumban nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a beruházás megvalósítására. A tender győztese a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. lett, amely részben pályázati forrás felhasználásával, 3,254 milliárd forintos beruházással 8,9 MW névleges teljesítményű geotermikus fűtési rendszert alakít ki – írta keddi közleményében Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója.
A termálkutakból nyert 85-90 fokos víz hőszigetelt csővezetéken jut el az intézményekbe, ott a meglévő rendszerbe beépített új hőcserélőn keresztül felmelegíti az épületek fűtővizét. Ez a megoldás az időjárástól függően részben vagy egészben biztosítja az intézmények fűtését, szükség esetén pedig kazánokkal fedezik a többlet hőigényt. A geotermikus köröket úgy alakítják ki, hogy azokra később rákapcsolhassák a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Sport és Fürdők Kft. egyes épületeit.
A fejlesztésnek köszönhetően a gázfűtés költségeihez képest 30 százalékos, évi 80-100 millió forintos megtakarítást lehet elérni - tette hozzá a főigazgató.
Az egyetem honlapján nyilvánosságra hozott, húszéves időtartamra megkötött megállapodás alapján a felhasználók 2014 szeptemberétől évente legfeljebb 85 ezer GJ hőenergiát vásárolnak a Geotermikus Szolgáltató Kft.-től, ezért az első évben nettó 2590 Ft/GJ hődíjat fizetnek. A hődíj árát a szerződésben rögzített - többek között az inflációt és az energiahordozók árát figyelembe vevő - képlet alapján indexálják.
