Lassan újra eléri a válság alatti szintet a fiatalok globális munkanélküliségi rátája, 2013-ban mintegy 12,6 százalékuk volt munka nélkül, összességében pedig 73,4 millió 15-24 év közöttinek nem volt idén munkája. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss elemzése, a Globális ifjúsági foglalkoztatási trendek 2013-as kiadványa megdöbbentő képet fest a jövő ifjú munkavállalóiról, akik száma 2018-ig folyamatosan bővülni fog, és globálisan eléri majd a 12,8 százalékos arányt. A gazdasági válság gyökeresen alakította át a globális foglalkoztatás szerkezetét.

A jelentés szerint egyre kevesebb a biztos munkalehetőség a fiatalok körében, a 15-24 évesek ezért egyre inkább ideiglenes és részmunkaidős állások után fordulnak, már ha egyáltalán van lehetőségük dolgozni, mivel egyre hosszabbak a sorok az állásokra történő jelentkezésekkor. Emellett pedig az informális munkavégzés is igen elterjedt a fiatalok körében, a normális munkára történő áttérés pedig igen nehéz számukra.

A fejlődő térségekben az ILO szerint továbbra is komoly kihívás lesz a munkahelyek megfelelő minőségét biztosítani, így ezekben a régiókban az informális és nem szabályos munkavégzés elterjedt marad. A jelentés három térséget (fejlett gazdaságok és EU, Közel-Kelet, Észak-Afrika) emel ki, amely különösen kitett a fiatal munkanélküliségnek és 2008 óta folyamatosan emelkedik a mutató. A fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban (EU) 2008-2012 között majdnem 25 százalékkal emelkedett a fiatalok munkanélkülisége, a mutató jelenleg 18,2 százalékon áll, ez évtizedes csúcs. A fejlett világbeli és európai fiatalok munkanélküliségi rátája várhatóan 2016-ig csak minimálisan fog csökkenni. A másik két régióban 23 és 28 százalék között ingadozik az arányuk, ám 2018-ra az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta 30 százalékra fog nőni, ami szociális feszültségek kirobbanásával fenyeget – figyelmeztet az elemzés.

A korai munkanélküliség halmozott hátrányokkal jár az ILO szerint, például, hogy olyan bérromlást eredményez, amely évtizedekig éreztetheti hatását a munkavállaló életpályáján. Felmerül a készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti különbségek tartóssá válása, ami szociális kirekesztéssel fenyegetheti a fiatal munkavállalót. Következtetésként az ILO politikai főigazgató helyettese, José Manuel Salazar-Xirinachs az ifjúsági képzési és foglalkoztatási programok jelentős fejlesztését javasolja.