55,9 milliárd forintért vásárolja vissza a magyar állam az Antenna Hungária műsorszóró vállalatot francia tulajdonosától. Ez az összeg magában foglalja az Antenna Hungária Zrt. részvényeinek átruházását, valamint a tulajdonos által nyújtott kölcsön átvállalását is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdai közleménye szerint az "Antenna Hungária" Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. száz százalékos részvénycsomagjának megvételéről írt alá adásvételi szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos tulajdonában álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a francia műsorszóró szolgáltatást ellátó TDF S.A. (TDF) leányvállalatával.

Túry Gergely

A szerződés értelmében az Antenna Hungária 2014. május 30. napjával a kormányzati informatikai és távközlési üzemeltetést, valamint szolgáltatást ellátó állami társaság, a NISZ tulajdonába kerül - áll a közleményben.

"A kormány döntése összhangban van a hazai közművagyon újbóli köztulajdonba történő helyezésével, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával" – nyilatkozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója.

Miért annyira fontos az AH?

Tavaly tavasz óta lehetett tudni, hogy az AH-ra az állam pályázik. A piacon azért tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek, mert a digitális átállással az állam lényegében elveszítette a ráhatását az országos kereskedelmi tévékre: az átállás után már nem kell szerződést kötni az állam frekvenciáival gazdálkodó médiahatósággal, a digitális sugárzási jog ugyanis az Antenna Hungáriánál van, amely már évekkel ezelőtt szerződött a nagy csatornákkal.

Az Antenna szerepe tehát a tavaly lezárt digitális átállás - az antennával fogható analóg sugárzás leállása után - felértékelődött. A digitális multiplex jogosultságokra kiírt pályázatot 2008-ban az Antenna Hungária nyerte el. A cég mára már 99 százalékos lefedettséget biztosít, azaz szinte a teljes lakosság tudja fogni - megfelelő készülék (erre alkalmas tévé, setup box) segítségével - a Mindig TV adásait, melyben a közszolgálati csatornák, az európai hírcsatorna, az Euronews és a két nagy kereskedelmi tévé kapott helyett. Mivel az állam a digitális átálláskor a szociálisan rászorulóknak támogatást nyújtott a készülékek beszerzésére, szinte senki nem maradt az átállás után Barátok közt vagy Jóban rosszban nélkül. A Mindig TV-jért nem kell előfizetési díjat fizetni.

Ugyanakkor az AH-nak vannak extra szolgáltatásai is, melyekért plusz díjat kell fizetni - cserében akár 30 csatornát is kaphatunk -, de a szolgáltatás versenyképes a kábelszolgáltatók kínálatával szemben. Ezen a fronton a tavaly év végén eladott TV2 ásta ki a csatabárdot: a vezérigazgató, Simon Zsolt pénzt akar szedni a kábeles cégektől, amiért kínálatukban szerepel a tévé - ebből Simon 6-8 milliárd pluszbevételre számít. Mint arról korábban beszámoltunk, az erről szóló tárgyalások még nem indultak meg - korábban az RTL is támogatta az ötletet -, de a szolgáltatók ellenállnak a változásnak, és arról beszélnek, hogy ez megdrágítaná a kábelelőfizetéseket. Tehát hosszútávon az állami tulajdonba került AH (melynek árszabását a médiahatóság felügyeli és ellenőrzi) beleszólhat a tévék és kábelesek vitájába, ráadásul azzal, hogy eldöntheti, mely csatornákat (például az RTL és a TV2 kisebb csatornái, RTL2, Super TV2 stb. már benne vannak a kínálatában) veszi be, vagy hagyja ki, a tévés piacra is nagy befolyása lehet.  

Sok pénzért adták-vették

Az AH az utolsóként privatizált cégek egyike. Az Antenna Hungária Zrt. a rendszerváltozás éveiben vált ki a Magyar Postából és alakult önálló, állami tulajdonban lévő céggé. Az egymást követő kormányok több alkalommal is megpróbálkoztak a társaság privatizációjával, de különféle okok miatt a Horn- és az első Orbán-kabinet is elállt a cég értékesítésétől. Végül a Medgyessy-kormány kiírta a pályázatot, amit 2005-ben az államnak 46,7 milliárd forintot fizető (és további 12 milliárd fejlesztést vállaló) Swisscom Broadcast nyert meg.

Az akkor ellenzékben lévő Fidesz élesen bírálta a privatizációs folyamatot: az eredményhirdetés után kiadott közleményükben azt írták, hogy „a kormány csak a költségvetés tetemes hiányát finanszírozza a 46 milliárdos bevételből". A privatizációval az Állami Számvevőszék sem volt megelégedve: a számvevők problematikusnak találták, hogy az értékesítés előtt nem készült független vagyonértékelés, melyre támaszkodva sokkal többet kérhetett volna az állam az Antenna Hungária részvényeiért. 2007-ben a Swisscom eladta a társaságot: az AH-t a francia Télédiffusion de France vásárolta meg 80,7 milliárd forintért.