szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Központi Bank által bejelentett monetáris lazítás (QE) csak korlátozottan tudja betölteni azt a szerepet, amely a döntés indoklásában szerepelt, de ezzel valószínűleg az EKB is tisztában van – mondta Nagypál József, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere. A QE és a kamatcsökkentés egyidejű bejelentése azt mutatja, hogy az EKB a gazdaság élénkítésében kénytelen az euró gyengítésére támaszkodni.

Az EKB által nemrég bejelentett monetáris lazítás mértékét és technikáit csak októberben részletezi a bank, de az eddig megismert tények azt mutatják, hogy az eszköz nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben alkalmas a meghirdetett cél elérésére – véli Nagypál József. A Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a döntéshozók kezét megköti az európai politika, ezért olyan megoldást választottak, amely névleg valóban monetáris lazításnak tekintendő, de mértéke és megvalósítási formája nem alkalmas arra, hogy felpörgesse a vállalati hitelezést az eurózónában és a perifériaországokban.

Nem is biztos ugyanakkor, hogy ez az EKB fő célja. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az eltérő európai gazdasági érdekek mentén zajló viták megakadályozzák az EKB-t abban, hogy valódi céljait megvalósítsa, így olyan eszközhöz folyamodott, amely nem olyan hatékony ugyan, de amely mögé konszenzust tudott állítani. Az EKB kommunikációjából régóta világos, hogy a bank nemcsak a monetáris, hanem a fiskális lazítást is indokoltnak látná Európában, ám ennek a törekvésének Németország mereven ellenáll. Így fordulhatott elő, hogy a bank a jelentős politikai kockázatot hordozó államkötvény-vásárlás helyett az eleve korlátozott méretű covered bond- és ABS-piacon keresztül akarja élénkíteni a gazdaságot.

Az EKB bejelentéséből az derül ki, hogy a jelenleg ismeretlen méretű QE keretében covered bondok és ABS-ek vásárlásával kívánja javítani a bankok pénzügyi mutatóit annak érdekében, hogy azok bátrabban hitelezzenek. A covered bondok olyan hitelekkel fedezett kötvények, amelyeknél az adott tagállami szabályozás meghatározza, hogy milyen kockázati besorolású hiteleket lehet ilyen módon összecsomagolni, és mit kell tennie a banknak abban az esetben, ha a kötvény mögött álló egyik hitel nemfizetővé válik. Ezzel szemben az ABS-eknél kizárólag a kibocsátók belátására van bízva, hogy milyen hiteleket csomagolnak be így: ezeknél a kockázatokat nem korlátozza állami szabályozás.

A két kötvényfajta súlya Európában eleve nem elég nagy ahhoz, hogy rajtuk keresztül az EKB jelentős mennyiségű pénzt áramoltasson a piacra. A problémát tovább növeli, hogy a covered bondok és ABS-ek piaca országonként igencsak változó. Ráadásul az EKB ezeknek a kötvényeknek a vásárlásával sem ússza meg a politikai kockázatot, hiszen az állampapírokhoz hasonlóan itt is döntenie kell arról, hogy mely országban mennyi kötvényt akar venni.

A program hatásossága ellen szólnak az amerikai tapasztalatok is. Az Egyesült Államokban végrehajtott sokkal nagyobb pénzügyi lazítás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amennyiben az eredményt a banki hitelezés felpörgésében mérjük. Egyre erősebb ugyanis az a vélekedés, hogy javuló pénzügyi pozícióikat a cégek nem hitelfelvételre és beruházások elindítására használják, hanem készpénzt halmoznak fel, saját részvényt vásárolnak vagy vállalatfelvásárlásba kezdenek, így a javuló cash flow nem járul hozzá a tartós növekedés alapjainak megteremtéséhez, és munkaerő-piaci hatása is elmarad a várakozásoktól.

Az EKB által bejelentett eszközvásárlási program teljesítheti az indoklásában megfogalmazott elvárásokat, és ezzel alighanem az EKB elnöke, Mario Draghi is tisztában van – véli a Pioneer portfóliómenedzsere. Mindezek fényében az eszközvásárlás és a vele együtt bejelentett ugyancsak jelképes mértékű kamatcsökkentés célja aligha lehetett más, mint az euró árfolyamának csökkentése, hiszen jelenleg ez az egyetlen olyan csatorna, amelyen keresztül az EKB konfliktusmentesen javítani tudja a versenyképességet. Ebben pedig az játssza a legnagyobb szerepet, hogy a bejelentés után kialakult várakozások szerint az EKB mérlegfőösszege néhány éven belül ismét eléri a válság alatti 3 ezer milliárd eurós szintet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elmarad Berki Krisztián büntetőfékezéses tárgyalása

Elmarad Berki Krisztián büntetőfékezéses tárgyalása

Épülnek a teraszok, kikerültek az asztalok - így készül a nyitásra az éledező Budapest

Épülnek a teraszok, kikerültek az asztalok - így készül a nyitásra az éledező Budapest

Árban is félelmetes 300 ezer euróért egy használt Audi RS7-R

Árban is félelmetes 300 ezer euróért egy használt Audi RS7-R