A magyar adóhatóságnak jelenleg nincs lehetősége Svájcból információt kérni és a svájci hatóságok semmilyen adatot nem kötelesek kiadni. Ez azonban már 2015. január elsejétől megváltozik. Ez szeptemberben már nagy ijedelmet keltett a svájci számlával rendelkező magyar gazdagok körében.

Tavaly szeptemberben Magyarország az eddig érvényes helyett egy új egyezményt kötött Svájccal. Ebbe bekerült, hogy 2015. január 1-jétől kérelemre információt cserélhetnek a magyar és a svájci hatóságok. Ha egy magyarnak titkolnivalója van Svájcban, az január 1-jétől azzal a kockázattal számolhat, hogy a NAV rábukkan.

Dubaj? Ez se tuti megoldás.

AFP / Karim Sahib

Az egyezmény alapján, ahhoz, hogy a svájci állam adatot szolgáltasson a magyar adóhatóság részére, a magyar államnak az alábbi információkat kell előzetesen Svájc részére megküldeni az RSM DTM adószakértői, Fajcsák Gábor és Süli Szilvia összegzése szerint:

• az eljárás vagy vizsgálat alá vont személy személyazonosító adatai;
• az az időintervallum, amelyre az információcsere kérés vonatkozik, figyelemmel arra, hogy információ az egyezmény hatálybalépésének évét követő első év január 1-jén vagy azután kezdődő időszakra kérhetőek;
• a keresett információ természete és formája;
• az adóügyi cél, amelyre az információt kéri;
• amennyiben ismert, a neve és címe bármely személynek, akinek birtokában lehet a kért információ.

Az egyezményben azt kifejezetten rögzítették, hogy Magyarország nem jogosult „adathalászatra”. Így január elsejétől sem lesz lehetőség arra, hogy a magyar állam arra kérje Svájcot, hogy tájékoztassa az összes magyar adójogi illetőséggel rendelkező magánszemély személyazonosító adatairól, számlaegyenlegéről stb., akik svájci bankban bankszámlával rendelkeznek, azaz nem kérelmezhet „vaktában” különböző adatokat. A nem automatikus, hanem kérelemre induló információcsere pedig azt jelenti, hogy azoknak a magyaroknak a svájci bankszámláiról továbbra sem fog Magyarország információt szerezni, akik nem kerülnek előzetesen a NAV látóterébe valamilyen oknál fogva.

Az automatikus információcsere üthet igazán nagyot

Az igazán komoly változást a svájci banktitokban a 2014 októberében 51 ország – köztük Magyarország – által is aláírt automatikus adóügyi információcserére vonatkozó multilaterális megállapodás hozhat.

Bár ezt a megállapodást Svájc még nem írta alá, egy az OECD átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma felé intézett levelében megerősítette, hogy szándékában áll az automatikus információcseréhez szükséges jogszabályi feltételeket megteremteni, annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények 2018-tól adatot szolgáltathassanak a külföldiek bankszámlájára vonatkozóan. A tervek szerint az első év, amelyre vonatkozóan adatot szolgáltat, a 2017-es év lesz.

Amennyiben Svájc is ténylegesen csatlakozik az OECD adóügyi együttműködést szabályozó egyezményéhez, az automatikus információszolgáltatás ki fog terjedni többek között a magánszemély személyazonosító adataira, bankszámla-egyenlegére, a magánszemély részére kifizetett kamat, osztalék, és egyéb befektetésekből származó jövedelmeire.

Ezt teheti, ha svájci bankszámlája van

Azoknak a magánszemélyeknek, akik svájci bankszámlán tartották pénzüket, és ezzel kapcsolatos korábbi magyarországi adóbevallási és befizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, de a jövőben szeretnének nyugodtan aludni, lehetőségük van a korábbi bevallásuk önellenőrzésére. Az önellenőrzés a korábban meg nem fizetett adó és a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével számolt önellenőrzési pótlék befizetésével jár. Ez természetesen komoly terhet jelenthet, azonban ebben az esetben mentesülhetnek a NAV által alkalmazható szankciók alól – írják az RSM DTM szakértői.

Amennyiben ugyanis az adóhatóság állapítja meg a Magyarországon be nem vallott jövedelmet, amely után belföldön nem került sor adófizetésre, az adózónak egyrészt meg kell fizetnie az adóhiányt, másrészt az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírságot és mindezek felett az önellenőrzési pótlék kétszereséig terjedő késedelmi pótlékot. Ráadásul a jövedelem eltitkolása miatt akár büntetőeljárást is kezdeményezhet az adóhatóság.

Az önellenőrzés mellett egy másik lehetőség a gyakorlatilag adóamnesztiaként működő ún. Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) nyitása, mely minimum 5 millió forintos összeggel nyitható. Az SMSZ sajátossága, hogy a számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, ezáltal garanciát nyújthat az elmulasztott adófizetési kötelezettség szankciói alóli mentesülésre. Az ily módon megszerzett jövedelem ráadásul 5 év után adómentes lehet. Komoly korlátozást jelent ugyanakkor, hogy 3 évnél korábbi kifizetés esetén az adóteher a teljes(!) elhelyezett összeg után 32 százalék, 3 és 4 év között 16 százalék, míg a 4. évet követően 8 százalék.

Az SMSZ számlán ráadásul kizárólag EGT tagállam által kibocsátott, forintban denominált állampapír tartható, ami gyakorlatilag a magyar állampapírokra korlátozza a választható befektetési eszközök körét. Ez a megoldás tehát amellett, hogy immobilissá teszi a befektető pénzét 5 évre, további kockázatként kizárólag forintban tesz lehetővé befektetést egyetlen szereplő (a magyar állam) papírjaira korlátozva.

A fenti két lehetőségen kívül a svájci bankszámla tulajdonosa fontolóra veheti, hogy az ott tartott vagyont egy másik, az információcserével jelenleg még kevésbé vagy egyáltalán nem érintett országba helyezi át. Figyelembe véve azonban az elmúlt évek adózást érintő globális szabályozási folyamatait feltehetően ez a módszer csak ideiglenes sikerrel járhat, mivel látható, hogy az automatikus információcsere világszerte központi kérdéssé vált.

A jelenlegi ismeretek alapján vannak olyan népszerűnek számító helyszínek – többek között Dubaj vagy Szingapúr – amelyek egyelőre nem írták alá az automatikus információcseréről szóló egyezményt, sőt részvételi szándékukat sem jelezték, azonban biztos megoldást egy magyar illetőségű svájci bankszámla-tulajdonos számára az sem jelent, ha ezen országokba transzferálja vagyonát, mivel Magyarország mindkét állammal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezmények ugyan automatikus információcserét nem tesznek lehetővé, azonban a magyar hatóságok kérésére a két állam hatóságai az információt beszerzik és átadják, azaz a két említett állam legfeljebb addig számít kedvező helyszínnek, amíg valaki még nem került az adóhatóság látómezejébe. Természetesen léteznek olyan államok is, melyek sem az automatikus információcseréről szóló megállapodást nem írták alá, sem a magyar állammal nem kötöttek egyezményt, azonban ezen államok száma is csökken, ráadásul túlnyomó részt ezen államok az elmaradott régiókban találhatók, melyek nem nyújtanak megfelelő biztonságot a vagyon megőrzése szempontjából.

A globális méreteket öltő adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem, az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépések, az államok közötti automatikus információcsere térnyerésének következtében egyre szűkül azon országok köre, ahova a pénzeket még idei óráig „ki lehet menteni”. Naponta jelennek meg hírek arról, hogy mely országok vállalják, hogy csatlakoznak az OECD adóügyi együttműködést szabályozó és automatikus információcserét kötelezővé tévő egyezményéhez. A jelenleg aláíró 51 országon kívül további 33 ország már jelezte részvételi szándékát és a listán olyan korábban adóparadicsomnak számító területeket is találunk, mint Liechtenstein, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Man szigete, Guernsey, Jersey vagy Gibraltár.