Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Már májusban megtartják az első tárgyalást a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési ügyben.
Már két hét múlva, május 12-én előveszi az Európai Bíróság a magyar cafeteria-rendszerrel kapcsolatban indított kötelezettségszegési ügyet, és megtartja az első tárgyalást. Ezzel kezdetét veszi a per, amely a jelenlegi cafeteria-rendszer végét jelentheti, esélyes ugyanis, hogy a magyar kormány elbukja.
Az Európai Unió az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit az EU április 10-én indított az Európai Unió Bírósága előtt.
Az ügy előzménye, hogy a magyar állam kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a cégeket. 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?