Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Az államfő most másodszor fordult az Ab-hoz.
A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t a nemzeti parkokat is érintő földvagyon-törvény módosításával kapcsolatban – írta közleményében a KEH.
Az elsőben azt tisztázná, fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.
Ugyancsak választ vár arra, sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?
Az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely alapvetően érinti a nemzeti parkok működését.
Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke május 3-án küldte meg a hivatalnak, Áder pedig a jogszabály aláírása előtt az alkotmányosan rendelkezésére álló öt nap alatt "ezúttal is alapos vizsgálatot folytatott" – tette hozzá a Keh.
"A polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell" – írta a közlemény.
A hivatal hozzátette, mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.
Korábban az MSZP és az LMP is arra kérte Ádert, hogy ne írja alá a földvagyonról szóló törvényt, hanem kérjen alkotmánybírósági kontrollt a nemzeti parki földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába helyező jogszabályról.
Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett földmutyiról, földrablásról beszéltek.
Az előterjesztés zárószavazását egyébként két héttel ezelőtt el kellett halasztani a parlamentben, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot.
A törvényalkotási bizottság a szakminiszter előterjesztésére zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért. A köztársasági elnök 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.