Kitört a GMO-pánik a magyar méhészek körében

A vizsgálatok igazolták a Feedbee virágpor-helyettesítő méhtakarmány GMO-szennyezését, ezért kérjük a méhészeket, hogy ne használják fel – ilyen tartalmú figyelmeztetést adott ki honlapján az Országos Magyar Méhész Egyesület 13 ezer tagjának. A génmanipulált terményekkel szemben zéró toleranciát hirdető, a mentességet még az alaptörvényben is deklaráló magyar kormány illetékes hatósága azonban eddig nem adott ki sem közleményt, sem riasztást. „A vizsgálat jelenleg folyamatban van” – közölte az intézkedéseket firtató HVG-kérdésekre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), és későbbre ígért választ.

Nem teljesen világos, milyen forrásból származik a hír, a méhészegyesület elnöke, Mészáros László csak annyit közölt a HVG-vel, hogy „valahonnan” információt kaptak. A Feedbee-t laboratóriumban vizsgáltatták be, és az eredmény megerősítette, hogy GMO-s szennyeződés van a közkedvelt – az állami támogatásra érdemesített takarmánykiegészítők listáján is szereplő – méhtakarmányban. A magas fehérjetartalmú virágpor-helyettesítő a méhcsaládok megerősítéséhez, a „fiasításhoz” szükséges: ezzel etetik az utódokat az év azon szakában, amikor természetes körülmények között nem jutnak virágporhoz.

Miután Magyarország évekkel ezelőtt deklarálta, hogy terményei GMO-mentesek, az egyesületnek figyelmeztetnie kellett a termelőket, hogy a magyar méz hírnevén ne essék csorba – mondja az elnök. Évi 25 ezer tonna körüli méztermelésével Magyarország nagyhatalomnak számít Európában, és az exportpiacok egy része, például az egyik fő felvevő, Németország elvárja a GMO-mentességet.

Méhész, munka közben. Védekező alapállás

beekeepereric.com

Teljes a tanácstalanság a méhészek körében, egyelőre nem tudják, a forgalmazó visszaveszi-e, esetleg más tápszerre cseréli a kérdéses takarmányt; egyáltalán, mekkora a valószínűsége, hogy a gyanúba került pollen bejut a mézbe. Egyesek szerint arra nagy az esély, hogy a tavaszi – így a nagy tételt jelentő repcéről gyűjtött – mézekbe kerül a szennyeződésből. A forgalmazó Vernalis Bt. szerint – amely azonnal közleményt jelentetett meg a honlapján – ez nem valószínű, ha előírásszerűen, a hordási időszakon kívül etetik, elővigyázatosságból mindenesetre a gyanúba került Feedbee helyett inaktivált sörélesztőt ajánl.

Egyelőre elsődleges tesztvizsgálat történt, a Nébih-vizsgálat eredményének megfelelő, a hatóság által előírt intézkedéseket fogjuk követni – mondja az esetleges kártalanításról Piffkó László ügyvezető, aki teljes együttműködést ígér a hatósággal és a méhészegyesülettel. Annyit tudni, hogy az évek óta forgalmazott Feedbee – a Vernalis állítása szerint – a méhészek „legszélesebb körben használt terméke”. A forgalmazó minden szállítmányhoz megkapta a szükséges minőségi tanúsítványokat, köztük a GMO-mentességet garantálót is a kanadai gyártótól. Utóbbi értetlenül áll az eset előtt, és az ügy teljes kivizsgálását ígéri.

Ez jól felfogott érdeke is, hiszen volt már rá példa, hogy milliárdos nagyságrendű adok-kapok kerekedett a GMO-gyanúból, sőt a génszennyezés miatt nemzetstratégiai jelentőségű bűncselekményt, élelmiszer-terrorizmust emlegettek. Az eddigi legnagyobb botrány 2011-ben volt, amikor az agrártárca több ezer hektáron kitárcsáztatta a kukoricavetéseket, mivel felvetődött a gyanú, hogy génmanipulált vetőmag került a földbe.

A zéró tolerancia miatt ugyanis a GMO-s vetőmagból kikelt növényeket meg kell semmisíteni. A vétlen gazdáknak összesen 4 milliárd forint kompenzációt ígértek, s a magyar hatóság 7,5 millió euróig terjedő pénzbírságot helyezett kilátásba az érintett külföldi vetőmag-előállítóknak. Utóbbiak pert kezdeményeztek, amihez erős adu volt a kezükben: a laboratóriumi vizsgálatokban leltek kivetnivalót. A viharos kezdés után azonban elcsendesedett az ügy, olyannyira, hogy a szennyezésgyanús területeken termett gabonát végül – engedéllyel – propionsavas kezelés után takarmányként fel is etethették a gazdálkodók. (A propionsav tartósító, emésztést segítő készítmény, de nyilván nem semmisíti meg a módosított génszakaszt.)

Akadtak gazdaságok, amelyek szépen kerestek a bizniszen, nyomott áron felvásárolták a szennyezésgyanús területekről a takarmányt, és kezelés után értékesítették. Ilyen alapon minősíti a gazdálkodók egy része merő blöffnek, belpolitikai pr-kampánynak a GMO-ügyet. Azt viszont nem vitatják, hogy pozitív mellékhatása is akadt az esetnek: az állattartók felfedezték, hogy a propionsavval kezelt takarmánnyal etetett állatok jobb hozamot produkálnak. Ami a vetőmag-előállítást illeti, a gyártócégek, a Nébih és a terméktanács szigorú minőségbiztosítási rendszert épített ki. Ennek eredményeként például a 37 milliárd forint éves forgalmával nagyágyúnak számító, amerikai gyökerű Monsanto Hungária Kft.-nél minden egyes tételt megvizsgálnak Szanyi István ügyvezető elmondása szerint.

A kukoricakommandós akcióhoz képest a méhészbaleset, úgy tűnik, nem érte el a hatóság ingerküszöbét. Ettől függetlenül az agrárkormányzat nemrégiben offenzívát hirdetett. Miután Brüsszel a génmódosított növények termesztésének engedélyezését vagy tiltását az egyes tagállamok hatáskörébe utalta, a földművelésügyi tárca bejelentette, hogy Magyarország GMO-mentes tej-, hús- és tojástermelésre készül.

Kissé féloldalas ugyanis a helyzet, hiszen termeszteni nem lehet génmódosított növényeket, de a forgalmazásuk és a felhasználásuk nem tilos. Csak az uniós szabályozásnak megfelelően fel kell tüntetni, ha az adott élelmiszer GMO-tartalma 0,9 százaléknál nagyobb. A hústermeléshez felhasznált fő fehérjeforrás zöme szója, amiből évi 700-800 ezer tonna importként érkezik, nagyrészt a génmanipulációt megengedő tengerentúli országokból. Az agrárkormányzat ezért „fehérjeprogramot” indít az importszója kiváltására. Ez elképzelhető hazai termeléssel, de csak jelentős veszteségek árán. Jelenleg ugyanis, nagy erőfeszítésekkel, 3,5 tonnás hektáronkénti szójatermést tudnak elérni a magyarországi gazdálkodók, miközben kukoricából 11-12 tonna is megterem – veti össze Raskó György. Az agrárvállalkozó-közgazdász úgy véli, üzletileg akkor volna értelme a GMO-mentes alapanyagok és élelmiszerek termelésének, ha erőteljes marketinggel felépítenék ezt az imázst az organikus élelmiszereken belül.

Azonban most a magyar mezőgazdasági export durván 70 százaléka alapanyag, a külpiacra szállított késztermékek háromnegyed része pedig a külföldi láncok saját márkás árujaként kerül a polcokra. Vagyis a fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, hogy minőségi magyar, GMO-mentes termékkel találkoznak. Raskó becslése szerint a GMO-mentes szójára váltás a sertés esetében 8-10 százalékos költségnövekedést okozna, amit sem a magyar, sem a külföldi vevőkkel nem lehetne elfogadtatni.