Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
"Az atomerőművek lakossági elfogadottság és bizalom nélkül nem létezhetnek. A TEPCO magatartása végtelenül sajnálatos" – közölte tokiói sajtótájékoztatóján Szuga Josihide kormányszóvivő. Hozzátette: mostantól a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium vaskézzel fogja irányítani a vállalat működését.
A fukusimai atomerőművet működtető TEPCO szerdán ismerte be, hogy rendelkezésére álltak azok a műszaki eszközök, amelyekkel már az atombaleset után három nappal megállapíthatta volna a végbement magolvadást, de nem tartotta be az ezzel kapcsolatos előírásokat. Mint kiderült, három nappal a baleset után az egyes reaktor magjának ötvenöt százaléka megolvadt, a harmadikban pedig harmincszázalékos magolvadás ment végbe, de a TEPCO ezt csak két hónapra rá ismerte el. A japán kormány szerint a reaktorok állapotának pontos ismerete miatt a lakosság még nagyobb veszélyben volt, és emiatt a mentési munkálatok sem úgy zajlottak, ahogyan kellett volna.
A 2011. március 11-ei nagy erejű földrengés és a szökőár nyomán a Fukusima-1-es erőműben leállt a hűtőrendszer, és emiatt három blokkjának reaktorában magolvadás ment végbe. Radioaktív anyagok kerültek a szabadba, súlyos környezetszennyezést okozva. Az erőmű környékén nagy területek váltak sugárszennyezetté, emiatt 160 ezer embernek kellett elköltöznie az erőmű környékéről. Ez volt az 1986-os csernobili katasztrófa óta a legsúlyosabb atomerőmű-baleset. A történtek Japánban és világszerte vitát váltottak ki a nukleáris energia biztonságosságáról.
