Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"fddf3f45-ffe1-4024-accc-7db91a83a44c","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A kanadai Bombardier Global 8000 néven dobja piacra új utasszállító repülőgépét, amit nemcsak a gyorsaság, de a teljes luxus jellemez.","shortLead":"A kanadai Bombardier Global 8000 néven dobja piacra új utasszállító repülőgépét, amit nemcsak a gyorsaság, de a teljes...","id":"20250405_bombardier-global-8000-repulogep-hangsebesseg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fddf3f45-ffe1-4024-accc-7db91a83a44c.jpg","index":0,"item":"e8ee7777-08d9-4e59-8aff-a7739bbfbd1a","keywords":null,"link":"/tudomany/20250405_bombardier-global-8000-repulogep-hangsebesseg","timestamp":"2025. április. 05. 18:03","title":"1152 km/h: itt a Concorde óta leggyorsabb utasszállító repülőgép","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"13635df4-cc56-4398-8bbc-335c7d1e3e8c","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Érkezik a lehűlés, 17 fok a különbség az ország legmelegebb és leghidegebb pontja között.","shortLead":"Érkezik a lehűlés, 17 fok a különbség az ország legmelegebb és leghidegebb pontja között.","id":"20250405_idojaras-hidegfront-mateszalka-barcs-homerseklet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/13635df4-cc56-4398-8bbc-335c7d1e3e8c.jpg","index":0,"item":"ce59d647-292e-45b7-a6aa-08f27d3f943d","keywords":null,"link":"/elet/20250405_idojaras-hidegfront-mateszalka-barcs-homerseklet","timestamp":"2025. április. 05. 18:14","title":"Igazi április: Mátészalkán már télikabátot kell hordani, Barcson még pólót","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"944c2b4d-fa56-45f8-b523-7ef7cdfff25e","c_author":"Farkas Zoltán","category":"360","description":"Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.","shortLead":"Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb...","id":"20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/944c2b4d-fa56-45f8-b523-7ef7cdfff25e.jpg","index":0,"item":"3c3a7f0f-cf21-4fe1-b739-0603ca5d55c7","keywords":null,"link":"/360/20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam","timestamp":"2025. április. 05. 10:30","title":"Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"609dc492-25f0-43cc-a68b-059de48fde52","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Öttalálatos nem volt a lottón, de 24 ember azért majdnem kétmillió forintot így is nyert.","shortLead":"Öttalálatos nem volt a lottón, de 24 ember azért majdnem kétmillió forintot így is nyert.","id":"20250405_lotto-otoslotto-nyeroszamok-szerencsejatek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/609dc492-25f0-43cc-a68b-059de48fde52.jpg","index":0,"item":"db1b7073-e177-4963-9eef-20f5bfee3281","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250405_lotto-otoslotto-nyeroszamok-szerencsejatek","timestamp":"2025. április. 05. 20:20","title":"Ideges a vámháború miatt? Nézze meg a lottószámokat, hátha mostantól milliomosként idegeskedhet!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c412e858-bcb0-4d57-b9cb-01c1b04634c9","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Egy dílert is elfogtak, aki a hercegszántói ültetvényről vásárolhatta a drogot.","shortLead":"Egy dílert is elfogtak, aki a hercegszántói ültetvényről vásárolhatta a drogot.","id":"20250405_Szekreny-mogotti-titkos-szobaban-talaltak-kannabiszultetvenyt-a-bajai-rendorok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c412e858-bcb0-4d57-b9cb-01c1b04634c9.jpg","index":0,"item":"f94ed3a6-6225-446b-83b9-191110f058d4","keywords":null,"link":"/elet/20250405_Szekreny-mogotti-titkos-szobaban-talaltak-kannabiszultetvenyt-a-bajai-rendorok","timestamp":"2025. április. 05. 12:34","title":"Szekrény mögötti titkos szobában találtak kannabiszültetvényt a bajai rendőrök","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2d3f1acc-33da-4923-b067-cf00f3cb0b0c","c_author":"Kovács Gábor","category":"gazdasag","description":"Szijjártó Péter szerint „Brüsszel” „alkalmatlansága” miatt kénytelen az EU elszenvedni Donald Trump vámcsapásait. Valójában az Európai Bizottság már megválasztása előtt készült Trumpra és most is a legmagasabb szinten egyeztet Washingtonnal egy igazságos megállapodás érdekében.","shortLead":"Szijjártó Péter szerint „Brüsszel” „alkalmatlansága” miatt kénytelen az EU elszenvedni Donald Trump vámcsapásait...","id":"20250405_Az-Europai-Bizottsag-reagalt-Szijjarto-Peter-semmirekellozesere-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2d3f1acc-33da-4923-b067-cf00f3cb0b0c.jpg","index":0,"item":"3e730db6-4d27-4717-a5e2-dfbf14afd1e2","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250405_Az-Europai-Bizottsag-reagalt-Szijjarto-Peter-semmirekellozesere-ebx","timestamp":"2025. április. 05. 07:30","title":"Az Európai Bizottság reagált Szijjártó Péter semmirekellőzésére","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0562bd5d-b096-4615-9bb1-d74c5d45a2fe","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Napok óta ömlik az eső. ","shortLead":"Napok óta ömlik az eső. ","id":"20250406_usa-aradas-aldozatok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0562bd5d-b096-4615-9bb1-d74c5d45a2fe.jpg","index":0,"item":"79702bfe-53c6-470c-855a-dcae33eec9c7","keywords":null,"link":"/vilag/20250406_usa-aradas-aldozatok","timestamp":"2025. április. 06. 14:36","title":"Minimum 16 áldozata van már az áradásoknak az Egyesült Államokban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f8be4040-e424-42ee-b766-69cb31414d82","c_author":"HVG","category":"kultura","description":"A helyiek tojásdobálással, verekedéssel fenyegetik, és azt kérdezik tőle: „Tekenyőt a belemnek hozzanak-e?” – írta az előadó.","shortLead":"A helyiek tojásdobálással, verekedéssel fenyegetik, és azt kérdezik tőle: „Tekenyőt a belemnek hozzanak-e?” – írta...","id":"20250405_Pottyondy-Edina-szerint-mar-ket-erdelyi-telepulesen-lehetetlenitettek-el-az-eloadasat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f8be4040-e424-42ee-b766-69cb31414d82.jpg","index":0,"item":"1c310fc1-9e00-4f3f-a8a9-2ea5e75b679e","keywords":null,"link":"/kultura/20250405_Pottyondy-Edina-szerint-mar-ket-erdelyi-telepulesen-lehetetlenitettek-el-az-eloadasat","timestamp":"2025. április. 05. 08:42","title":"Pottyondy Edina szerint már két erdélyi településen lehetetlenítették el az előadását a fideszesek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Pénz, paripa, kereskedőház: hogyan nyomultak Szijjártóék Keleten?
szerző:
Bogár Zsolt
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!
Az államszocialista időkből ismert tervgazdasági szemlélettel indította harcba a diplomatákat a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely rengeteget áldozott a keleti piacokra, és amikor az erőfeszítések bebukni látszottak, dél felé fordultak. Tavaly a "csúcsdöntések" éve volt: megnéztük, mi van a számok mögött.
Abban aligha lehet kivetnivalót találni, hogy egy ország, amelynek a kivitele 80 százaléka és a behozatala 75 százaléka az EU-n belül zajlik, más piacokkal is igyekszik kapcsolatba lépni. Főként, hogy az exportországban megtermelt javak egy része némi – elsősorban német – közvetítéssel amúgy is az ázsiai vagy az amerikai országokban köt ki.
A Martonyi János vezette Külügyminisztériumban erre találták ki a globális nyitást, amelyből a politikai kommunikációban csak a keleti maradt. Az elnevezés részben azokra a régi reflexekre épített, miszerint a magyar áruk az egykori szovjet szövetségi rendszerhez tartozó piacokon állítólag kedveltek, és nem kellene mást tenni, mint ezekre megint jól benyomulni.
Szijjártó Péter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NDRC) elnöke kicseréli a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról aláírt kormányközi szerződés példányait
MTI / Hszinhua / Kao Csie
A keleti nyitás menet közben azonban konkrét politikai muníciót is kapott, azzal, hogy Orbán a diplomácia középpontjába a nemzeti érdek szituatív definiálását és érvényesítését helyezte. Példaképként pedig olyan országokat nevezett meg, mint a putyini Oroszország, az erdogani Törökország vagy az ázsiai pénzügyi központ, Szingapúr. Ebben az orbáni narratívában a szövetségesi rendszerünk inkább ellenségként, dolgunk nehezítőjeként tűnt fel, amellyel szemben folyton szabadságharcot kell vívni.
Nyugaton birkózik, keleten barátkozik
„Magyarország állandóan a nemzetközi tőkével birkózik”, mondta Tellér Gyula, Orbán tanácsadója, teoretikusa a Mandinernek a tusványosi illiberális beszédet magyarázva. „Magyarország benne van egy olyan nemzetközi szövetségesi rendszerben, amelynek az elitje, az intézményei annak a tőkének az érdekeit szolgálják, amellyel a magyar társadalom a jussáért birkózik. A cél az, hogy Magyarország visszaszerezze a nemzeti jövedelem legalább egy részét ahhoz, hogy az intézményi, társadalmi átalakításait meg tudja oldani. Itt van a konfliktus lényege. A tőkeérdeket képviselő Európai Unió bürokráciája, szemben egy profit- és jövedelem-visszahódítási törekvésekkel rendelkező országgal”, mondta Tellér az orbáni szabadságharc indokául.
Ha ezt komolyan vesszük, a keleti nyitásnak politikai motivációja is volt: a függetlenedés fitogtatása az egyébként szövetséges Nyugat felé. Mutatni, hogy vannak más partnereink is, akik még esetleges demokráciadeficitjeinket sem kérik rajtunk számon. És ahol talán a saját baráti cégeink is könnyebben jutnak munkához, legalábbis nincs annyi macerás közbeszerzés, mint Nyugaton.
Mindettől nem teljesen függetlenül a külpolitika egyfajta kalmárdiplomáciát kezdett jelenteni, melyben az új keleti politika adta a stratégiaváltás irányát. 2012-ben megnyílt az első magyar kereskedőház külföldön (Azerbajdzsánban), amit pár év alatt még több tucat követett. A 2014 -es intézményi átalakítást is a külgazdaság motiválta: minden külképviseletre külgazdasági attasékat küldtek, kistafírozták az Eximbankot és még intenzívebbé váltak a keleti kétoldalú kapcsolatok. Hivatalosan 2015-ben elkezdődött a déli nyitás is: a külkerkapcsolatok erősítése Dél-Amerikában és Afrikában. A februári nagyköveti értekezleten pedig Orbán arról beszélt, hogy a diplomácia sikerének az egyetlen értékmérője, hogy milyen üzleteket tudunk kötni.
2014-ig teljes bukás
A HVG csütörtöki friss számában összeállítást közöl a magyar diplomácia megítéléséről, mellyel kapcsolatban tucatnyi háttérbeszélgetést készítettünk olyan volt és jelenlegi külügyminisztériumi munkatárssal és külügyi szakértővel, akik közelről ismerik a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és a Külügyminisztérium belső működését. A többségében jobboldalhoz kötődő szakemberek lesújtó véleménnyel voltak a magyar diplomácia teljesítményéről, a szakértelem számos téren megmutatkozó hiányát rótták fel.
Kérésünkre külön beszéltek a külgazdaság és a keleti nyitás sikeréről. Orbán és Szijjártó számos utazása ellenére (ezekről összesítő térképet a HVG-ben láthatnak), ha csak a kemény számokat nézzük, 2014-ig csak egyetlen reláció volt, melynek irányában 2010-hez képest csökkent az export: Ázsia. Tavaly innen sikerült visszakapaszkodni, és realizálni egy hétszázalékos pluszt. Ha azt nézzük, hogy mekkora anyagi ráfordítással sikerült mindezt elérni, miközben a fő célhoz – az EU-n kívüli export aránya elérje az összkivitelen belül az egyharmadot – alig jutottunk közelebb, akkor nehéz az első öt évet sikertörténetként értékelni. (Más kérdés, hogy a külügy ezt megteszi, illetve úgy gondol javítani a számokon, hogy a statisztikailag Európához sorolt orosz, török, macedón külkereskedelmi forgalmat is a keleti nyitásba számítja.).
A legtöbb forrásunk a keleti nyitással kapcsolatban két dolgot említett. Egyrészt, hogy nem volt előzetes tervezés, nem nagyon mérték fel a magyar gazdaság potenciálját. Úgy hoztak létre teljes főosztályokat a minisztériumon belül, nyitottak egy országban akár több kereskedőházat, küldtek ki minden külképviseletre külgazdasági attasékat, hogy nem készült semmilyen felmérés a helyi keresletről és a hazai kkv-k piacképes kínálatáról.
Fényév távolság
A keleti nyitás politikája forrásaink szerint nem vette figyelembe, hogy az exportképes magyar kkv-k akciórádiusza általában jóval kisebb (nagyjából 1000-1500 km-es körön belüli), és akkor még nem beszéltünk minőségi árualapról, a keresletnek megfelelő kapacitásról és az export rentabilitásáról (Tud-e olyan árat érvényesíteni a magyar kkv, amely üzletileg megéri.) A külgazdasági tervezés nem számolta bele a keleti nyitás országainak belső stabilitási veszélyeit, például a függőséget a nyersanyagvagyontól (Oroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán), az erős kitettségét a geopolitikai változásoknak vagy a világméretű munkamegosztás trendfordulóit. A stratégák pechére legyen mondva, ezek a gazdaságpolitikától független változók mind jelentkeztek is: ide sorolható az Oroszország elleni embargó, a hazai elektronipar kapacitásainak leépülése (Nokiától a Jabilig).
A kormány motivációja között szerepelhetett az új nemzeti tőke helyzetbe hozása, hogy ne csak a korlátozott méretű és a szigorú uniós szabályoknak megfeleltetett hazai piacokon tudjanak érvényesülni. Mivel jelentős magyar infrastrukturális beruházásokról is szó van, egy forrásunk megemlítette: volt ahová azért is utazott többször legmagasabb szintű magyar delegáció (Azerbajdzsán), mert közben – a Simicska-affér miatt – megváltozott a magyar üzleti partnerek összetétele, és a szerződéseket újra kellett kötni.
A megkérdezett diplomaták azonban leginkább arra a tervgazdasági szemléletű külgazdasági irányításra hívták fel a figyelmet, amely a misszióvezetők számára előírta, hogy mondják meg, árufőcsoportonként milyen exportfejlesztési és beruházásélénkítési célokkal lehet számolni a következő időszakra. „Ilyen az államszocializmus idején volt, csak most a tervszámokat nem állami, hanem piaci környezetben kellett volna megmondani. Az se volt megadva, hogy mi a bázis – és természetesen mindezt rövid időn belül kellett prezentálni”, magyarázta egy diplomata, aki azt mondta, hogy a legtöbben alacsony értékeket adtak meg, hogy az biztosan teljesüljön.
(A táblázatban Ausztriát csak azért választottuk benchmarknak, mert a Németországba irányuló export közel hatszorosa az osztráknak, így a nagy keleti partnereinkhez irányuló export alig látszott volna a grafikonon.)
Rekordok éve
Érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy az eredeti tervszámoknak megfelelően teljesültek-e a külgazdasági célok – erre a kérdésünkre nem válaszoltak, amiből arra következtetünk, hogy az abszurd módszertant időközben ejtették. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. az elmúlt két évben közel 30 országban nyitott regionális irodát: van olyan kirendeltség, mint például a szudáni, ahonnan további hét országgal is tartják a kapcsolatot. Az üzletkötéshez fontosnak tartott fizikai jelenlét nem olcsó: információink szerint még az üzemeltetés költségét sem hozta be, és az összköltséghez be kell majd számolni az Eximbank által nyújtott exporttámogatásokat is. Mint köztudott, a Quaestor-ügyben ügyfélként majdnem megégett az MNKH Zrt., melynek állampapírban tartott 3,8 milliárd forintját a botrány kirobbanása előtt, a szokásos átutalási időn belül, még aznap visszautalták, rengeteg találgatást felvetve. A zrt. élén azt követően váltás is történt: a szervezet honlapja gyakorlatilag semmit se árul el eddigi eredményeiről, még egy irodalista sincs, hogy hol működnek kirendeltségek, és a hírek oldal sem frissül.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium megkeresésünkre 2015-öt a rekordok évének nevezte: a magyar exportvolumen (90,5 milliárd euró) sosem volt ilyen magas, „a Keleti Nyitás országaiból 14-ben, a Déli Nyitás országaiból pedig 33-ban történt abszolút csúcsdöntés a magyar kivitel szempontjából”. Azt nem tették hozzá, hogy ezekkel az országokkal többségében olyan alacsony a külkereskedelmi forgalom, és azon belül is a kivitel, hogy akkor sem jelent a bázishoz képest komoly növekedést, ha egyik évről a másikra megduplázódik az euróban számolt export. Csak szemléltetésül: a fenti 47 országból 28-cal még az egymilliárd forintot sem érte el a külkereskedelmi forgalom.