Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Elképesztő dolgokat tapasztalt a csúcsok között megbúvó aprócska szénbányákban. A szenet pár méterrel a felszín alól hozták fel, de ehhez patkánylyukszerű keskeny mélyedéseken keresztül lehetett csak lejutni. És ezt a munkát kizárólag gyerekek végezték. Reddy találkozott hat, hétéves kis lurkókkal, sőt egy ötéves kissrác is szénbányászként dolgozott. Chandrasekhar Reddy rengeteg interjút készített. Kiderült, hogy az illegális bányákban főleg nepáli és bangladesi illegális bevándorlókat alkalmaznak. Őket embercsempészek szállítják a szomszédos országokból, persze sokkal kedvezőbb munkaalkalmakat ígérve. Aztán a helyszínen derül ki, hogy életveszélyes bányákban kell dolgozni, a gyerekeket nem lehet iskolába íratni, nekik is be kell szállni a melóba.
Elvben tilos
A napi munkaidő tíz óra, a bér még indiai mércével is szánalmas. Indiában elvben törvény tiltja a gyerekmunkát, mégis legalább hatmillió 17 éven aluli fiatalt, kamaszt vagy kisgyereket dogoztatnak. Ez az adat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése, a helyi humanitárius szervezetek szerint jóval több gyerek dolgozik Indiában, és a bányákban a teljes munkáslétszám húsz százaléka kiskorú. Természetesen gyakoriak a súlyos balesetek, de ezekről nincs adat, hiszen minden illegálisan, titokban zajlik. Ám az üzletág virágzik a krónikus energiahiánnyal küzdő országban. Chandrasekhar Reddy gyerekbányászokról készült dokumentumfilmje díjat nyert a mumbai filmfesztiválon és a napokban mutatták be az indiai mozikban.
