Júliustól szigorodott a munkavédelmi törvény, a cégek kötelezettségei kibővültek - írja a napi.hu. Már a 20 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak is munkavédelmi felelőst kell majd választaniuk. A munkavédelmi képviselők felmondási védelem alá kerültek és a bírságolást kiegészítik egy újfajta szankcióval is. 

Védett szerep

A jogszabályváltozás alapján a cégeknél kötelezően választott munkavédelmi képviselők munkajogi szempontból ugyanúgy védettek, mint a szakszervezeti tisztségviselők: elszámolási kötelezettséggel nem a munkáltatónak, hanem a munkavédelmi bizottságnak, vagy ha ilyen nincs a társaságnál, a munkavédelmi képviselő választása során megalakult választási bizottság tagjainak tartoznak.

A munkajogi védelem célja, hogy az érdekképviseletben fontos szerepet betöltő vezetőket a munkáltató egyoldalú döntéseivel ne tudja eltávolítani a társaságtól. A védelem a felmondás, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás,  - például átirányítás, kirendelés, kiküldetés - esetén jár. A munkáltató a védett személlyel szemben ilyen lépéseket csak az érdekképviselet vagy a munkavállalók előzetes beleegyezésével tehet.

A kisvállalkozások fogják megérezni

Új szabály, hogy az eddigi 50 fős helyett immár a 20 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek is munkavédelmi felelőst kell választaniuk. Ezzel pluszterhet kapnak a kisvállalkozások, hiszen a választás megszervezése, a feltételek biztosítása munkáltatói kötelezettség. Megjelent egy összeférhetetlenségi szabály is: így olyan dolgozó, aki már munkaviszony keretében, főtevékenységként a munkaadó megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el, nem választható munkavédelmi képviselővé.

Újdonság, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésének, illetve annak ellenőrzésének szabályait megszegi, vagy e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, a munkabalesettel, vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl. Büntetést kaphat akkor is, ha a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. A kiszabott bírság összege 500 ezer forintig terjedhet.

A szankció egy dolog, a bírság egy másik

Az új szankció független, a már régóta bevett munkavédelmi bírságtól, amely a törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben alkalmaznak. (A munkavédelmi bírság összege 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet). A most bevezetett közigazgatási bírság, a meglévő szankciót egészíti ki - azzal különbséggel, hogy nem a mulasztást és a hanyagságot bünteti, hanem azt, ha valaki akadályozza, a már megtörtént ballépések feltárását.

Ezzel a cégek terhei is növekednek, hiszen a munkavédelmi krízisek "menedzselése", - a jegyzőkönyv-készítéstől kezdve a kivizsgálásig - az ő feladatuk lesz.