Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A költségvetési tartalék az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál a törvény szerint. Azaz felhasználása viszonylag szabadon értelmezhető, és ezzel láthatólag előszeretettel él a kabinet.
És hogy mennyi pénzről is van szó? Az Orbán-kormány 2010-es alakulása óta 783 milliárd forintot, míg a 2014-es kormányzás óta 328,4 milliárdot sikerült így eltapsolni. A Policy Agenda utána járt, mire is költődött a pénz.
Az teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek évközben, váratlanul jelentenek kiadást. Ilyen lehet egy árvíz, vagy évközben hozott jogszabály miatt kialakult többletfeladatok költsége, például ilyen volt a magáncsőd intézményének bevezetése, amely új feladatot jelentet az államigazgatásnak, ennek fedezetét elő kellett teremteni. Ám 2014 óta a tartalékok 36 százaléka kormányzati működésre kellett. Ezek azonban olyan költségek, amik előreláthatóak voltak, így rejtély miért nem számoltak vele a költségvetés tervezéskor. (Azért annyira nem nagy a homály, mert vagy azt jelenti, hogy tervezési hiba csúszott be, vagy direkt alultervezték az adott kiadási oldalt, mert egyszerűbb később a tartalékokhoz nyúlni, mint eleve nagyobb büdzsét megszavaztatni.)
A Policy Agenda példaként a Klik működését hozza, amelyre 2015-ben 26,7 milliárd forintot kellett évközben átcsoportosítani, különben likviditási problémák lettek volna. Ez egyértelműen a rossz tervezés eredménye volt, hiszen már a 2015. évi költségvetés elfogadásakor látszott, hogy a törvényben szereplő összeg nem lesz elegendő a stabil működéshez.
2010 óta 50,2 milliárd forintot kapott a sport terület extra támogatásként (2014 óta 14,5 milliárd forintot, benne az olimpia 2024 projekttel), míg például a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot csoportosítottak át – ebben benne van a népszavazás is.
A 2014-es új kormány megalakulása óta csak a Bethlen Gábor Alap (határon túli programok támogatásával foglalkozik), év közben 14 milliárd forintot kapott olyan programok támogatására, amelyek akár előre tervezhetőek lehettek volna. Ez a tartalékból felhasznált összes költés 4 százalékát jelenti.
