Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Matteo Renzi gyújtó hangú beszédet mondott az EU jövőjéről az olasz képviselőházban. Az nem megy – mondta –, hogy egyes tagállamok sok forrást kapnak az uniótól, de a kötelezettségek alól kihúzzák magukat. A következő EU-s költségvetésben ezt nagyon komolyan figyelembe kell venni Renzi szerint.
Matteo Renzi olasz kormányfő egy szerdai beszédében "nagyon kemény" állásfoglalást szorgalmazott az Európai Unió azon tagállamaival szemben, amelyek sok forrást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migránsok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól.
A miniszterelnök az olasz képviselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20-án és 21-én esedékes brüsszeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz. Renzi alapvetőnek nevezte, hogy Olaszország nagyon kemény állásfoglalást kezdeményezzen a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló országokkal szemben.
Matteo Renzi kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagállamokra. Hozzátette, hogy
a következő európai költségvetésben figyelembe kell venni, ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre.
Az olasz kormányfő úgy látja, Európa válaszút előtt áll, és most "tényleg kockáztat": azt kockáztatja, hogy a következő generációk számára már nem a remény helyszínének fog tűnni.
Renzi hangsúlyozta, hogy a nemzetközi válságokkal szemben az uniót "frenetikus mozdulatlanság" jellemzi. Bizonyítékként az egy hónappal ezelőtti, pozsonyi informális EU-csúcsértekezletet említette, amely szerinte ígéretekkel teli, de semmitmondó és "banális" záródokumentumot mutatott fel. Az olasz miniszterelnök szerint ez volt a véleménye Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének is.
Matteo Renzi szerint az EU Rómában "indulhat újra" reformjaival – jövő márciusban az 1957-es római szerződések megkötésének 60. évfordulóján esedékes emlékülésen – gazdasági, migrációs, biztonsági és kulturális téren egyaránt.
A képviselőházban az olasz ellenzék véleményét Renato Brunetta, a jobbközép Forza Italia (FI) alsóházi frakcióvezetője foglalta össze, aki szerint Matteo Renzi jövő tavasszal már nem is lesz Olaszország miniszterelnöke. Arra utalt, hogy Renzit a december 4-i alkotmányos népszavazás esetleges kudarca lemondásra kényszerítheti.
Nem Renzi az egyetlen, aki amellett érvel, hogy az Orbán-kormány EU-gúnyoló és -bomlasztó politikáját gazdasági eszközökkel tarthatná kordában az unió. A New York Times minapi véleménycikkében azt írták, a magyar kormány kigúnyolja az EU-s kormányzást, miközben elveszi az EU pénzét, hogy kifizesse oligarcháit, és megerősítse saját populista, nacionalista hadállásait.
Egy esetleg uniós forráselvonás következményeit az alábbi cikkünkben elemeztük:
Meddig húzná Magyarország, ha Brüsszel elzárná a pénzcsapot?
Komoly kockázatot vállal a kormány azzal, hogy több százmilliárd forintot fizet ki az uniós pályázatok nyerteseinek anélkül, hogy ezt Brüsszel is megfinanszírozná. Akár az államadósság elleni harcban is csatát veszthet emiatt. Egyelőre nem jön el a világvége, de hosszabb távon súlyos következményekkel járhat, ha Brüsszel valóban felfüggeszti a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetését.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.