Ennél magasabbra aligha csaphatnak a hullámok a dél-koreai korrupciós botrányban: miközben Pak Gun Hje államfő azt várja, hogy az alkotmánybíróság jóváhagyja-e a parlament által megszavazott leváltását, az ügyészség indítványozta az ázsiai ország legnagyobb vállalata, a Samsung tényleges vezetőjének a letartóztatását.

A 48 éves Li Dzse Jong hivatalosan a Samsung Electronics alelnöke, ám apja, Li Kun Hi 2014-ben bekövetkezett infarktusa óta ő vette át a konglomerátum vezetését. Egy 22 órás kihallgatás után az ügyészség hűtlen kezelés, vesztegetés és hamis tanúzás gyanújával kezdeményezte a letartóztatást. Erről az ügyészségi szóvivő számolt be, aki azt is hozzátette: mérlegelték egy ilyen súlyos lépés gazdasági következményeit, de az igazságszolgáltatás mégis előbbre való.

Li Dzse Jong

AFP / Pool / Ahn Young-Joon

Állam az államban

A Samsung részvényei teszik ki a szöuli tőzsde értékének csaknem egyharmadát, mellesleg a társaság állítja elő a dél-koreai GDP ötödét, és az ország kivitelének is a 20 százalékát adja. Negyedéves bevétele 50 milliárd dollár körül mozog, ennek alapján a világ 13. legnagyobb vállalata.

A rang megőrzése egy a nyilvánosság elől több éve eltűnt elnök és egy esetleg előzetesbe kerülő alelnök mellett komoly feladatnak ígérkezik. Ráadásul a Samsungot az ág is húzza: az operatív vezető letartóztatása éppen akkor következett be, amikor minden erejükkel azon vannak, hogy utolsó csúcsmobiljuk, a Galaxy Note7 bukását megpróbálják elfeledtetni a fogyasztókkal.

Temetni azért nem kell a cégóriást, hiszen 2013 nyara óta a legmagasabb profitot érte el 2016 végén, annak ellenére, hogy éppen ebben az időszakban kapta telibe mindkét botrány. Október közepén jelentették be, hogy kivonják a forgalomból Note 7 okostelefont, november végén pedig a dél-koreai elnököt érintő korrupciós botrány is elérte a társaságot.

AFP / Eyepress

Még ezeket is ellensúlyozni tudta ugyanakkor félvezető üzletága. Különösen a 3D Nand chipek és OLED-képernyők iránti megnövekedett kereslet viszi előre a Samsungot. Ez a lendület várhatóan a közeljövőben sem hagy alább, ettől függetlenül a cégcsoport megszenvedheti a mostani, egyre szerteágazóbb korrupciós botrányt.

Csakúgy, mint a többi csebol, ahogy Dél-Korea vezető vállalatait nevezik. Ezek eredendően családi, jellemzően több ágazatban is jelen levő cégek, közöttük a Samsungon kívül olyanok is világszinten óriásira duzzadtak az elmúlt évtizedekben, mint a Hyundai, az LG vagy a Daewoo.

Sikertörténetből kínos botrányok

A csebolok a japán megszállás után, az 1940-es évek második felétől alakultak ki, felvirágzásuk pedig a hatvanas évekre, Pak Csong Hi tábornok – a mostani, szorongatott államfő apja – vezette diktatúra idejére tehető. Az idősebb Pak idején indult el Dél-Koreában az a szédületes fejlődés, amelynek a nyomán a három városállam, Hongkong, Tajvan és Szingapúr mellett a négy ázsiai tigris egyikévé vált az ország.

Sokan úgy tartják, a csebolok felépítésüknél fogva a korrupció melegágyai – a mostani botrányban ez lassan beigazolódik. A cégek ráadásul olyanokká váltak, mint az amerikai és európai nagybankok a válság idején: „too big to fail”, vagyis túl nagyok ahhoz, hogy hagyják őket bedőlni. Ezt tudva pedig furcsa szimbiózis alakul ki a pénzt szerető politikusok és a pénzért gazdasági előnyök vásárlására kész üzletemberek között.

Ahhoz persze, hogy Pak Gun Hje bukásával a világ lapjainak címlapjára kerüljön, magával rántva a legnagyobb helyi cég vezetőjét is, ennél jóval több kellett.

Pak Gun Hje

AFP / Nurphoto / Seung-il Ryu

Pak ugyanis jó barátságot ápolt Csoj Szun Szivel, egy szekta vezetőjének lányával. A barátság évtizedekre nyúlik vissza: előbb az Örök Élet Egyházának nevezett, sámánistaként számon tartott szekta vezetője, Csoj Ta Min került a politikus közelébe. Sokan úgy tartják, az elnök asszony a hatása alá került, Csoj „mentorszerepét” pedig halála után lánya vette át.

Ő az államfő bizalmasaként szólt bele kormányzati kérdésekbe, döntött vezetők kinevezéséről, írta beszédeit, de még az öltözködését is ő irányította – novemberi letartóztatásáig. Mellesleg összesen 19 milliárd forintnak megfelelő összeget sajtolt ki 16 nagyvállalatból, a pénz pedig az általa felügyelt – és hivatalosan kulturális és sportkezdeményezéseket támogató – alapítványokhoz került. A legbőkezűbb adakozó éppen a Samsung volt.

A cégek persze nem ingyen segítették az alapítványokat, cserébe nem csak gazdasági előnyökre számíthattak. Az sem volt ritka, hogy nyilvánosságra került gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vezetőik elnöki kegyelemben részesültek. Korábban a Samsung vagy a Hyundai elítélt vezetői is számíthattak erre. Pak ugyan megválasztása előtt elítélte ezt a gyakorlatot, 2015-ben azonban már ő szabadította meg börtönbüntetésétől az ország harmadik legnagyobb csebolja, az SK volt vezetőjét, Cshve The Vont. (Azt nem tudni, ezért kapott-e kenőpénzt.)

Nem ma kezdődött

A befektetők abban bíznak, hogy a mostani botrány megtisztulást hoz a csebolok világában, a dél-koreai vállalatirányítási kultúrában is – ez nem csak a Samsung javára válhat, de általában jót tehet az ország gazdaságának is. Most ugyanis – részben az átláthatatlan működés miatt – külföldiek nem szívesen fektetnek be a csebolokba, annak ellenére, hogy a cégek legtöbbjét a tőzsdén is jegyzik.

A külföldi és a helyi befektetők közötti feszültségek már két évvel ezelőtt felszínre kerültek a Samsungnál. 2015-ben a Samsung Electronics kisebbségi részvényese, az Elliott Associates amerikai hedge fund került szembe a Li családdal: a befektetési cég akkor sikertelenül próbálta megakadályozni a cégcsoport két leányvállalatának összeolvadását. Ellenkezését azzal indokolta, hogy a lépésből csak Liék profitálnának. Az összeolvadás révén ugyanis úgy tudták növelni befolyásukat a Samsung Electronicsban, hogy ahhoz nem volt szükség újabb részvények megvásárlására.

AFP / Jung Yeon-Je

Ez az a fúzió, amelyik miatt célkeresztbe került Li, de december végén emiatt tartóztatták le a dél-koreai állami nyugdíjalap vezetőjét is. Mun Hjung Pio ellen most hétfőn emeltek vádat. Az ügyészség szerint Mun még egészségügyi miniszterként gyakorolt nyomást a nyugdíjalapra – amely nem csak a világ harmadik legnagyobb ilyen alapja, de az egyik érintett leánycég, a Samsung C&T harmadik legnagyobb részvényese is –, hogy áldását adja a 8 milliárd dolláros összeolvadáshoz. És hogy mit adott cserébe a Samsung? A nyomozók szerint 17,3 millió dollárnyi vont fizetett – Csoj alapítványainak.

Az ügyletről az államfő is tudott – legalábbis kedden egy dél-koreai lap egykori tanácsadója, An Dzson Bom alkotmánybírósági meghallgatására hivatkozva erről írt. Sőt, a tanácsadó szerint Pak határozta meg azt az összeget is, amelyet Linek fizetnie kellett barátnője alapítványaiba.

Nem a Samsung vett részt egyedül a játékban. Egy évvel korábban a Hyundaira orroltak meg a részvényesei, amikor a hátuk mögött egyezett meg a társaság és két leányvállalata egy értékes szöuli telek megvásárlásáról – a tranzakció értéke meghaladta a 10 ezer milliárd vont, mostani értéken 2600 milliárd forintot. A részvényeseknek különösen azzal volt problémájuk, hogy a Hyundai több mint a kétszeresét kínálta a második legmagasabb ajánlathoz képest is.

A csebolok és a kormány közötti kibogozhatatlan kapcsolatok már a politikusi körökben is szemet szúrtak. Az ellenzék tavaly tavasszal egy törvényjavaslatot nyújtott be a cégóriások hatalmának visszaszorítására, ám ez éppen a Pak elnök elleni folyó vizsgálat miatt akadt el. Kérdés az, hogy az új elnök megválasztása után meg meri-e tenni a bátor lépést.

Egy öleb és egy sértett szerető rendítette meg Ázsia sikerországát?

20 milliárd wont, vagyis 17 millió dollárt adott a dél-koreai cégóriás, a Samsung alapítójának unokája a sámánasszonynak, aki cserébe elintézte neki az elnök asszony jóváhagyását egy zavaros üzleti ügyben. A sámánasszonyt 40 éves barátság fűzte Dél-Korea elnök asszonyához, Park Gun Hje-hez, akit a parlament kétharmados többséggel leváltott államfői posztjáról a korrupciós botrány miatt.