G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Tetszett a cikk?

Nem a korrupció kisebb Magyarországon, mint az uniós átlag, hanem az ellenőrzés rosszabb - mondta egy konferencián az unió csalás elleni hivatalának vezetője. Tölgyessy Péter alkotmányjogász pedig arról beszélt, a Fidesz azt sugallja, nyugati mintára nem lesz magyar siker, ezért inkább az állam mozgatja a gazdaságot.

Az uniós átlagnál kilencszer több uniós pénzt költenek el szabálytalanul Magyarországon - mondta az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) főigazgatója, Giovanni Kessler a Transparency International konferenciáján. Miközben a nemzeti ellenőrző hatóságok 0,9 százalékban találnak szabálytalanságot - ami jóval alatta marad az uniós átlagnak -, az OLAF a pénzek 3,5 százalékánál lát problémát. Vagyis az OLAF szerint

"nem a korrupció kisebb Magyarországon, hanem az ellenőrzés rosszabb."

Tölgyessy Péter alkotmányjogász a konferencián arról beszélt, nagyjából 1000 milliárdot visz el a korrupció, amelynek fő éltetője az uniós támogatás. "Sajnos a magyar átlag vállalkozó nem a piaci teljesítményből akar megélni, hanem okosba' megoldva minél több pénzt akar lenyúlni."

2010 után látványosan felerősödött itthon a korrupció, a Fidesz azt sugallja, nyugati mintára nem lesz magyar siker, ezért inkább az állam mozgatja a gazdaságot - tette hozzá Tölgyessy, aki szerint az ügyeskedés, a szabálykerülés vált a siker titkává.

"Megvalósul a dosztjevszkiji alaptétel: a bűnön keresztül lehet eljutni a megváltáshoz."

Tölgyessy szerint a kis állampolgári korrupció erősebb volt a Kádár rendszerben, mint most, de visszatértünk ahhoz, hogy az állam sulykolja, "vegyünk el a rosszaktól", ami most a romlott baloldali elitet és a multikat jelenti. Pedig

"ha volt egy ember, aki a Kádár rendszer mutyizását meg akarta szüntetni, azt Orbán Viktornak hívták."

Tölgyessy arról is beszélt, az uniós országok többsége felállítaná a független uniós ügyészséget, azonban a többi között Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia kivonná magát a fennhatósága alól. Ezen országok területén nem járhatna el a független ügyészség.

A román Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóság (DNA) vezető főügyésze, Laura Codruța Kövesi arról beszélt, a független intézmények meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a korrupció elleni küzdelemben, a DNA az elmúlt években számos prominens személyt - bírókat, politikusokat, képviselőket - állított bíróság elé. Hamarosan több jogot kapnak: lehetőség lesz úgynevezett kibővített vagyonelkobzásra, vagyis a korrupt személyek rokonai által birtokolt javakat is el lehet majd venni. "Gyakran tapasztaltuk ugyanis, hogy a vádlottak bevételei nem tükröződnek a javaikban, a vagyonukat ugyanis sokan más nevére iratták."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!