Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Palkovics László kereste a legtöbbet 2016-ban a kormány tagjai közül – derül ki a kormány.hu-n olvasható adónyilatkozatából. Az Emmi oktatásért felelős államtitkára összesen 44,97 millió forintos összevont adóalapról nyilatkozott, ami nagyjából a háromszorosa a hozzá hasonló pozícióban dolgozó politikusok bruttó jövedelmének.
Természetesen államtitkárként Palkovicsot is ugyanaz a bruttó 997 ezer forintos havi fizetés illeti meg, mint társait. A plusz harmincmillió forint forrása részben az MTA Sztakitól kapott havi 800 ezres fizetés – erről idei vagyonnyilatkozatában adott számot a politikus, a fennmaradó 23 millió forint forrásáról azonban nem.
Palkovics után a második legmagasabb összevont adóalapról (jellemzően ide tartoznak a rendszeres jövedelmek) Hornung Ágnes adott számot, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bruttó 28 millió forintot keresett tavaly, ebből havi 1,3 milliót az OBA igazgatósági tagjaként és a Szanálási Alap elnökeként kapott. A listán a harmadik Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki 1,1 millió forintos bruttó havi fizetését egyetemi tanárként és kutatóként egészíti ki, havonta összesen 910 ezer forintért.
Trócsányihoz hasonlóan 25 millió forintot meghaladó bruttó jövedelemről adott számot Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára; az ő 14 milliós pluszjövedelme – mint az vagyonnyilatkozatából kiderül – lakás-bérbeadásából keletkezett.
A legnagyobb adókedvezményt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára érvényesítette: 15,9 milliós, illetve ő 16,88 millió forintos éves bruttó jövedelmük csaknem felét (7,92 millió forintot) tudtak levonni az adóalapjukból.
A legrejtélyesebb bevallás pedig éppen az adóhatóság elnökéé: Tállai András, aki a NAV vezetése mellett még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként és országgyűlési képviselőként is dolgozik. Sőt, idei vagyonnyilatkozatából az is kiderült, hogy a NAV szaklapjainak szerkesztéséért havi bruttó 520 ezer forintot kap. Ez utóbbi jövedelemnek azonban nyoma sincs az adóbevallásról szóló nyilatkozatban.
Vélhetően nem arról van szó, hogy a NAV elnöke adócsaló lenne, inkább azt valószínűsíthetjük, hogy kihasználja azt a lehetőséget, miszerint újságírói munkából szerzett jövedelme után nem személyi jövedelemadót fizet, hanem a kedvezőbb ekhót. Az így adózó pénzek azonban az szja-törvény szerint nem tartoznak sem az összevont, sem a külön adózó jövedelmek kategóriájába – így aztán az állam vezető tisztségviselőinek sem kell számot adni róla, hiszen a törvény alapján ezt a két adóalapot, az ezek után fizetett szja-t, illetve az érvényesített adókedvezményeket kell közzétenniük a nyilatkozatban.
