A bejelentés egybeesik egy évfordulóval, Hongkong húsz éve szabadult fel a brit gyarmati uralom alól. Azóta az egy ország két rendszer elv van érvényben: Hongkongban piaci kapitalizmus működik és a jogrend a brit idők örökségét idézi. Hongkongnak óriási szerep jutott a kínaiak gazdasági reformjaiban, melyek modern világhatalommá tették Kínát nem egészen negyven év alatt.

Két nagy cég máris kihasználta az új lehetőséget: a HSBC óriásbank és a Bank of China (ez nem a kínaiak nemzeti bankja) 300 millió dollárért vásárolt kötvényeket. Vajon hányan követik a példájukat? A BBC-nek nyilatkozó szakértők emlékeztetnek arra, hogy külföldiek számára nehezen áttekinthetőek Kína pénzügyei. A kötvények a kínai állam illetve a kínai cégek adósságait jelentik, ezek megvásárlása nem éppen kockázatmentes. Sokan tartanak attól, hogy óriási hitelbuborék jött létre a világ második legnagyobb gazdaságában. Ahol a számok még mindig nem elég megbízhatóak. Különösen most nem, amikor a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusra készül. Ezen Hszi Csin-ping elnöknek eredményeket kell bemutatnia.

A nagy pénzügyi válság (2008-2009) óta Peking magára vállalta a globális gazdaság növekedésének tekintélyes részét, de ezt jórészt hitelből tette. Vajon képesek-e a kínaiak menedzselni ezt a hatalmas adósságot? A kötvénypiac megnyitásával mindenesetre egy lépést tettek ebbe az irányba.

Ami pedig a globális gazdaság helyzetét illeti: erről Hszi Csin-ping elnök Hamburgban akar tárgyalni Donald Trumppal. A kínai államfő már a legutóbbi G20-as csúcson, melyet Hangcsou-ban rendeztek meg, kijelentette: a globális gazdaság növekedése kifulladt. Kína egyedül nem képes arra, hogy biztosítsa a növekedést. Egyúttal követelte, vonják be Kínát a világgazdaság jövőjét meghatározó pénzügyi döntésekbe. Udvariasan meghallgatták, de választ nem kapott. Obama elnök már nem érezte magát illetékesnek, hiszen a mandátuma lejáróban volt. Az utód, Donald Trump pedig már sokszor sok mindent mondott Amerika és a világ viszonyáról. Talán Hamburgban, a G20 csúcson kiderül, mit is akar a világ első számú nagyhatalma valójában? A kínaiak mindenesetre jelezték: ők a nyitás és nem a bezárkózás hívei, ezért is nyitották meg most a 9000 milliárd dolláros kötvény piacot a külvilág előtt.