A túlsúlyos emberek földrajzi megoszlása nem egyenletes. Egyes régiókban sokkal több az elhízott ember, mint másutt. A világranglistát a csendes-óceáni szigetvilág vezeti a Közel-Kelet és Amerika előtt. A Cook-szigetek lakosságának 48 százaléka kórosan elhízott, ugyanez az arány Katarban 34, az USA-ban 33 százalék.

Frank Hu, a Harvard Egyetem táplálkozási szakértője, kutató társaival együtt megpróbálta kideríteni, mi ennek a földrajzi megoszlásnak a háttere. Többféle vizsgálatot végeztek, például 111 országban regisztrálták egy mobilapplikáció segítségével, az emberek napi lépésszámát. A listát Hongkong vezeti, ahol egy átlagpolgár naponta 6880 lépést tesz meg, Kína a második 6189-cel. De például az ugyancsak ázsiai Indonézia a lista alján van 3513 lépéssel. A kutatók szerint ezek a számok azt jelzik, hogy az emberi aktivitás, tevékenység nagyon is egyenlőtlenül oszlik meg a különböző gazdasági modellt követő országok között.

A fejlett nyugatinak számtó Franciaország e tekintetben középmezőnyös, 5500 lépéssel, de Európa e tájain sok más tényező is szerepet játszik. Tehát a kutatók szerint e tevékenységi egyenlőtlenség azokat a fejlődő, lassan fejlődő, de leginkább elmaradott országokat sújtja, ahol a munkanélküliség egyben helyhez kötöttséget és mozgásnélküliséget is jelent. Aztán van még egy fontos világgazdasági tényező az egyes régiókban tapasztalt krónikus elhízás mögött: az ipari kaja- írja a francia Les Echos.

A csendes-óceáni térség dúskál az egészséges, friss, alacsony kalóriatartalmú tengeri termékekben, gyümölcsökben és zöldségekben. De ha egy gazdag helyi potentát partit szervez, ott a nagy globális élelmiszerláncok konzervjeit, mélyhűtött ételeit, mesterséges rágcsálnivalóit és szénsavas, agyoncukrozott üdítőit szolgálják fel. Mert ennek van presztízse. A kutatók szerint ugyanez érvényes Afrika feltörekvő régióira is.

És végül van egy társadalmi tényező is. Miközben a fejlett Európában már „ciki” kövérnek lenni, a világ más tájain ez nem probléma. Sőt, a robosztus, kövér emberek puszta megjelenésükkel érzékeltetik, hogy ők gazdagok és befolyásosak. Ezekben az országokban hetven-nyolcvan éve, a bőséges aratást négy-öt aszályos esztendő is követhette. A száraz évekbe a sovány, alultáplált, szegény parasztok belepusztultak, a gazdag földbirtokosok viszont túlélték, legfeljebb leadtak húsz-harminc kilót. E történelmi tapasztalat még mélyen él sok százmillió ember tudatában, miközben még nem alakult ki bennük a reflex, hogy a túlsúlyosság súlyos keringési betegségekhez, idő előtti halálhoz is vezethet.

Természetesen vannak még más, például éghajlati tényezők is a túlsúlyosság egyenetlen földrajzi megoszlása mögött. A gazdag Katarban a hőség és bizonyos kulturális beidegződések miatt mozognak sokkal kevesebbet az emberek. A férfiak sem túl sportosak, a nőket viszont a vallási törvények szinte kizárják a testmozgásból.