Megijedt a román kormány, amikor az UNESCO nemzetközi szakértői csoportja megjelent Verespatakon, hogy a helyszínen is megvizsgálja, a település felkerüljön-e az ENSZ-szervezet világörökségi listájára – olvasható az e heti HVG-ben. A kormánynak hirtelen leesett, hogy ha Verespatak tényleg a világörökség része lesz, az ott tervezett arany- és ezüstbányászatnak végleg befellegzik. Így aztán az országos bányahatóság megtiltotta a küldöttségnek a régi tárnák meglátogatását.

Az országos műemlékvédelmi bizottság 2011-ben javasolta a művelődési tárcának, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO-listára, ám előrelépés nem történt. Hogy aztán a 2015-től kormányzó Ciolos-kabinet hivatali idejének utolsó munkanapján, az idén január 4-én Corina Suteu művelődési miniszter – állítólag véletlenül – postázza a kérelmet az ENSZ szervezetének. Az új kormányfő, Mihai Tudose most kijelentette: Románia visszavonja a világörökségi kérelmét.

A Gabriel Resources most a Világbank mellett működő nemzetközi választott bíróságon keresi az igazát, és 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól, amiért az két évtizede akadályozza a kitermelés megkezdését. Az eltelt időben ugyanis egyetlen román kormánypárt sem vállalta annak az ódiumát, hogy engedélyezze a csupán a beruházó szerint teljesen biztonságos – mindenki más által súlyosan környezetszennyezőnek tartott – ciánt használó aranybányászatot.

Részletek az e heti HVG-ben.