Állami rekonstrukciós alapot hoz létre jövőre a kormány azért, hogy a vízszolgáltatás biztonságos legyen. Erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt, amikor az LMP-s Ikotity István az ivóvízminőség-javító programok kudarcáról kérdezte a szaktárcát. 

Igaz, az ellenzéki képviselő inkább arra lett volna kíváncsi, hogy az elvileg már 2015 decemberére lezárt, uniós milliárdokból finanszírozott programok kudarcának mi az oka, illetve bárki felelősségét megállapították-e azért, amiért számos helyen vagy nem indultak el az új technológiák, vagy elindultak, de a lakosok szerint ezzel ihatatlanná vált az ivóvizük. 

Erre a konkrét felvetésre az államtitkár mindösszesen annyit reagált, hogy az érzékeny és sokakat érintő problémát óvatosabban kellene kezelni, másfelől pedig a szaktárcának és az irányító hatóságnak nem dolga a konkrét kivitelezések ellenőrzése, azt a kedvezményezetteknek, magyarul az önkormányzatoknak kell felügyelniük. 

Ezzel együtt – ahogy azt az államtitkár elmondta, mintha mégis éreznének felelősséget a helyenként katasztrofális állapotokért – rövidesen helyszíni ellenőrzési tervet készítenek, s ha akár az új ciklusban, tehát 2014 után elindult projekteknél, de a korábbiaknál is bármilyen gond merül fel, akkor akár rendkívüli helyszíni ellenőrzést is elrendelhetnek, adott esetben szabálytalansági eljárást is indíthat az irányító hatóság.

 Az államtitkár válaszából az is kiderült, hogy ebben az uniós ciklusban folytatják az ivóvíz minőségének javításával kapcsolatos programokat, erre 260 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek 20 százaléka fordítható rekonstrukcióra. Most először olyan pályázatokat is kiírtak, ahol nem egyedi ivóvízellátó rendszerek, hanem térségi integrált ellátórendszerek mintegy 30 milliárd forint értékben jönnének létre.