Az Új-Kaledóniában – ez Franciaország egyik Csendes-óceáni külbirtoka – tett kormányfői delegáció utazásának története vezető téma a francia sajtóban. Még december elején Eduard Philippe kormányfő egy menetrendszerű járattal érkezett Numeába, a francia tengeren túli terület fővárosába. A népes, hatvanfős delegáció többi tagja már akkor is a francia légierő A–340-es, speciálisan kormánydelegációk utaztatására kialakított gépén repült Párizsból Noumeába. Az ottani program végeztével, helyi idő szerint, december ötödikén indult vissza a teljes delegáció. Fontos, hogy Új-Kaledónia és Franciaország között 11 óra az időeltérés. Az egész küldöttség a francia légierő légibuszába szállt be. Az első technikai leszállás Tokióban volt. Itt azonban a miniszterelnök és a teljes delegáció kiszállt az állami, katonai gépből, és átült egy frissen bérelt ugyancsak A–340-esbe.

Az Aero Vision nevű cég légibuszában mind a száz ülés első osztályú, kényelmes és adva vannak az étel- és italszolgáltatások is. Persze nem ingyen. Az Aero Vision 350 ezer eurót számlázott a Tokió–Párizs-útért. A bérelt gép december hatodikán reggel 7 óra harminckor landolt Párizs Orly repterén. A katonai gép, alig két órával később, szinte teljesen üresen szállt le egy másik párizsi reptéren. Ez a sztori nem maradt észrevétlen a francia sajtóban. Minek luxusgépet bérelni, ha ott a francia állam hivatalos repülője? Megér-e 350 ezer eurót, hogy egy kormánydelegáció két órával előbb érkezzen haza? De persze a fő kérdés az volt: miért bérelt a kormány luxusgépet az állami fapados helyett, holott a lényeget, a delegáció szállítását a francia hadsereg A–340-ese is megoldotta volna?  

A kérdésekre persze beindult a kormányzati kommunikáció. Eduard Philippe kormányfő első számú érve azt volt, hogy a 7.30-as hazaérkezés nagyon fontos volt. Mert nyolckor kezdődött egy védelempolitikai megbeszélés az Élysée-palotában, továbbá Macron elnök aznap Algériába indult hivatalos látogatásra. Márpedig a betű szerinti francia szabályok alapján, hangsúlyozta Edouard Philippe, ha az államfő nincs Párizsban, a kormányfőnek ott kell lennie. A francia sajtó azóta tucatnyi példával illusztrálta, hogy ezt az elméletben létező szabályt számtalanszor megszegték már. De Edouard Philippe az egyik népszerű rádiónak adott interjúban nem hátrált: azt mondta, hogy a fapados katonai gépen nem lehet sem dolgozni, sem aludni.

Ezért béreltek egy, a politikai feladatok jobb ellátását biztosító magángépet. 350 ezer euróért, de ez csak fejenként hatezer euró, merthogy népes volt a delegáció. A francia kormányzati kommunikációs csapat azt is kibányászta a korábbi időszak adattárából, hogy az előző, szocialista kormányfő és stábja Új-Kaledónia-i repülőútja összességében 30 százalékkal többe került, mint a mostani. De az egyik jelentős közpénzmentő nemkormányzati szervezetnek is van véleménye.

Az Anticor idézte Philippe Eduard kormányfő május 24-i körlevelét, amelyet a kormányzati adminisztrációban dolgozó hivatalnoknak küldött. Ebben az áll:

Legyetek szerények és csak annyit költsetek az adófizetők pénzéből, amennyi a közhasznú tevékenységekhez elengedhetetlen

Az utóbbi hetekben kezdett újra emelkedni Macron elnök és a kormány népszerűségi mutatója, a nyári mélyrepülés után. De ez a különös Új-Kaledónia-i utazási sztori alighanem érezteti majd hatását a következő felmérésekben.