Máris megvan a kormány jogállaminak látszó válasza az MNB -t elmarasztaló bírói ítéletekre: egy szombaton benyújtott törvénymódosítással vennék elejét a további leégéseknek. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat szerint lehetőséget kap a jegybank arra, hogy a döntései miatt indult, és jogerősen még el nem bírált perekben, a keresetlevélben állított, valamint az MNB által hivatalból észlelt jogsérelem orvoslása érdekében egy újabb eljárást indítson. Vagyis az MNB-nek a bírósági eljárás lezárása előtt lehetősége lesz az önkorrekcióra, ez alól csak a felülvizsgálati eljárások jelentenek kivételt. A Semjén indoklása szerint "hézagmentes jogvédelmet biztosító, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogát garantáló" új szabályok január elsejétől alkalmazandók lennének.

A hibák kijavítására 30 napja lesz az MNB-nek, ezidő alatt a bírósági eljárást hivatalból fel kell majd függeszteni.

Történt mindez azok után, hogy a HVG megírta: évekig törvénysértő határozatokat hozott a bankszektor törvényessége felett őrködő Magyar Nemzeti Bank. A Kúrián ugyanis két felülvizsgálati eljárásban is kimondták: jogsértőek és ezért semmisek azok az MNB-határozatok, amelyeket Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozott a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében. Ez igencsak kínos hiba az MNB részéről, amely folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi szervezetek törvényes működése felett. Havonta több száz határozatot hoz a jegybank, s oszt ki ezekben összességében milliárdos nagyságrendű bírságokat.

A semmisség még csak azokban az ügyekben érvényes megállapítás, amelyben konkrétan kimondták. Az MNB-határozatokat ugyanis többen, többféle indok alapján megtámadták (s ezek közül több per még folyamatban van): azokon fogást pedig egyelőre csak az alelnök szerepe miatt lehetett találni. A felülvizsgálati eljárásban, a Kúrián született ítéletek alapján azonban minden Windisch által jegyzett határozatott sikerrel lehetne megtámadni. Az idő pedig ketyeg, a vonatkozó törvényi előírás alapján ugyanis azt követően, hogy tudomást szerzett a mulasztásról vagy kötelességszegésről, az MNB-nek maximum három éve van a bírság kiszabására. Ami ez esetben azt jelenti, hogy márciusban letelik a jogvesztő határidő, tehát akkortól már nem tudja újra megbírságolni a korábban megbüntetetteket.

A törvénymódosítással időt is nyerne az MNB: eszerint ugyanis az önkorrekció bejelentésére öt évig lenne lehetősége.

"Ez a presztízsről szól, ilyen értelemben ez nem annyira törvény mint inkabb törvénynek látszó igény" - értékelte a javaslatot az MNB presztízsveszteségét okozó Panyik József ügyvéd. Hozzátéve, a jogszabályok általában nem egy intézmény érdekeit szolgálják, hanem társadalmi kérdéseket rendeznek. Az MNB tekintélyének megőrzése nem ilyen - fogalmazott az ügyvéd.