Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Elapadhatnak a nagy segélyszervezeteknek szánt támogatások az Oxfam szexbotránya miatt – írja a Financial Times. A londoni pénzügyi lap szerint olyan nagy vagyonkezelők, mint az UBS vagy a Stonehage Flaming nyomást gyakorolhatnak a szervezetekre, és szigorúbb ellenőrzést is várhatnak tőlük, mielőtt ügyfeleik vagyonát jótékony célra utalják át.
Nem kis összegről van szó: a brit jótékonysági szervezetek 2016-ban csaknem 10 milliárd fontnyi (3500 milliárd forint) összeget kaptak a felajánlásokból. Ezeknek ráadásul 48 százaléka a legnagyobbaknál landolt, olyan szervezeteknél, mint az Oxfam, amelyek az ágazat mindössze 0,4 százalékát teszik ki. Mindez annak fényében különösen furcsa, hogy épp az Oxfam az a szervezet, amely évről évre közzéteszi, hogy a világ leggazdagabbjai birtokolják a vagyon legnagyobb részét – idén azt, hogy az 1 százaléké a vagyon 82 százaléka.
Az adományok átláthatóságáért küzdő True and Fair Foundation vezetője szerint alapvető változásokra lenne szükség a bizalom visszaállítása érdekében. A Brexit ügyében indított pere miatt ismertté vált Gina Miller hozzátette: a nagy adományoknál minden a PR-ról szól, a legnagyobb szponzoroknak is csak az számít, hogy adományozásuknak híre legyen, arra már nem figyelnek oda, kinek is adakoznak. Emiatt is komoly csapást jelent az Oxfam botránya. A lapnak nyilatkozik egy adományokkal foglalkozó szakértő is. Angela Kail szerint az ügy tovább ronthatja a gazdag támogatók már most is csökkenő adakozási kedvét.
Az Oxfam közben közzétette azt a belső jelentést, amely a 2011-es haiti szexbotrány körülményeit vizsgálta ki. A dokumentum publikálásával a szervezet célja az volt, hogy visszaállítsa a megrendült bizalmat.
