Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Újabb népszavazási kérdés csúszott át a római-parti mobilgátról április elején, kérdésünkre az LMP és a Momentum politikusa is úgy nyilatkozott, támogatnák a kezdeményezést.
Múlt kedden írtuk meg: újabb népszavazási kérdést hitelesített a Fővárosi Választási Bizottság a római-parti védmű ügyéről.
Tavaly októberben is lehetett volna népszavazás a mobilgátról, ám az a kérdés egy önkormányzati határozatra vonatkozott, amely szerint a védműnek közvetlenül a Duna partján kellett volna épülnie. Ezt a rendeletet a főváros végül visszavonta, így okafogyottá vált a népszavazás, a mostani kezdeményezéssel azonban ugyanazt nem lehet eljátszani, mivel a kérdés konkrétan a mobilgátra vonatkozik. Így szól: "Akarja-e, hogy a Duna Budapest római-parti szakaszán a parti sávban mobil árvízvédelmi gát épüljön?"
Az országgyűlési választással szinte egyidőben hitelesített népszavazási kérdés eddig nem sok port kavart. Mivel azt egy magánszemély adta be, nyilvánvaló, hogy az aláírásgyűjtés csak akkor számíthat sikerre, ha azt civil szervezetek, esetleg pártok is felkarolják. Most megkérdeztük az LMP-t és a Momentumot is, hogy támogatnák-e ezt a népszavazást, és mindkét párt képviselője igennel válaszolt.
Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom szóvivője lapunk kérdésére azt mondta,
a Momentum is támogatja az aláírásgyűjtést és csatlakozunk hozzá, helyi szinten már meg is kezdték a szerveződést a párt óbudai tagjai.
Csárdi Antal, az LMP frissen megválasztott egyéni parlamenti képviselője lapunk kérdésére úgy nyilatkozott,
A budapestiek számára egy nagyon fontos ügyről van szó, ezért egyértelmű, hogy az LMP is támogatja a népszavazást és beszáll az aláírásgyűjtésbe.
A Fák a Rómain civil csoport közben azt írta a Facebook-oldalán csütörtökön, hogy a Római-parton folytattak egyeztetést Tarlós István főpolgármesterrel. Az ülésen egyebek között az derült ki számukra, hogy a népszavazásnak halasztó hatálya van arra az ügyre nézve, amelyre vonatkozik. Azaz amíg a Rómaival kapcsolatos aláírásgyűjtés – és siker esetén a népszavazás – le nem zárul, nem kezdődhetnek el a munkálatok a parton.
Jelen esetben ez legalább két hónapot jelent, hiszen onnantól, hogy megérkeztek a szükséges papírok, 30 nap áll rendelkezésre a 138 ezer aláírás összeszegyűjtésére. Azonban a törvényi előírások szerint az országgyűlési választások előtt és után 40 napig nem folytatható aláírásgyűjtés népszavazási ügyekben, így azt legkorábban május 18-án lehet megkezdeni, a 30 nap onnan kezd ketyegni.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.