Albánia mégsem menti meg a német kancellárt

A balkáni ország miniszterelnöke kiemelte, hogy Albánia akkor sem hajlandó tábort építeni a menedékkérőknek, ha cserébe felvennék az EU-ba. A menekültválságot Albánia uniós csatlakozási folyamatától függetlenül kell megoldani - tette hozzá a napi.hu beszámolója szerint.

EU-s menekülttábort építeni Albániában azt jelentené, hogy az EU "lerakja valahová az elkeseredett embereket, mint a veszélyes hulladékot", amelyet egy ország sem akar elhelyezni a területén - mondta Edi Rama.

Albánia hajlandó hozzájárulni a válság megoldásához, de veszélyes lenne, ha a "hullámtörő" szerepét osztanák rá - mondta az EU-tagjelölt ország kormányfője.

A nyilatkozat azért érdekes, mert néhány napja Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta Albániát, mint migránsfogadó központot Európában. A brüsszeli bizottság egyik javaslata a migránsválság leküzdésére az, hogy valahol Európában, de az Európai Unió határain kívül  hozzanak létre olyan központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják kérelmüket. Ebből a szempontból Albánia ideálisnak látszik. A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muzulmánok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország. Igaz, hogy a menekültek albánok voltak.

Durrës (Durazzo) kikötője alkalmas arra, hogy fogadja a migránsokat szállító hajókat. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az albán kormányfő nyilatkozata azonban azt jelzi, hogy a tervezett egyezségből nem lesz semmi. Kérdés, hogy ezek után miként alakul Merkel kancellár politikai pályafutása.